Helen Russell brit írónő új könyvében 30 nemzet boldogságreceptjét mutatja be, abban segítve az olvasót, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Sorozatunk ötödik részében a dánok sokat emlegetett munkamagánélet egyensúlyát mutatjuk be. Részlet.
Ha szeretjük a sört, hogyan számíthatjuk ki, mennyit érdemes innunk? És vajon hogyan követhetett el egy Keyneshez hasonló közgazdász olyan elemi hibát, hogy megfosztotta magát a pezsgő lélekvidító hatásától? Részlet a Mit tenne Keynes? című könyvből.
A dotkomforradalom kezdetekor kevesen tudhatták, hogy a net mennyire felforgatja majd a hirdetések világát. És a változásoknak még nincs vége - mutat rá Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyvében. Részlet.
Feldmár András előadóként először 1992-ben tért vissza Magyarországra. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen elhangzott előadás-sorozata egy csapásra ismertté tette a nevét. Közel három évtizeddel később szavai, gondolatai még mindig forradalminak hatnak. A tudatállapotok szivárványa újraszerkesztett kiadása Feldmár András 80. születésnapjára jelenik meg.
Egy 1300 kamu helyi lapból álló, politikai célokat kiszolgáló hálózat működését leplezte le nemrégiben a New York Times. Elemzők szerint a helyi lapok számának drasztikus visszaesése nem jó a demokráciának.
Világszerte nő a túlsúlyos emberek aránya, és a divatos diéták sokszor semmit sem érnek. Egyes közgazdászok állítják: a probléma megfelelő ösztönzőkkel megoldható. Részlet a Mit tenne Keynes? című könyvből.
Helen Russell brit írónő új könyvében 30 nemzet boldogságreceptjét mutatja be, abban segítve az olvasót, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Sorozatunk negyedik részében a brazilok saudade életfelfogását mutatjuk be.
A neurológiai rendellenességek megdöbbentő módon képesek befolyásolni az álmokat. Ezzel minden gyakorló neurológusnak tisztában kell lennie, mégis csak ritkán kérdezzük meg betegeinket az álmaikról - mutat rá Oliver Sacks neurológus az Első szerelmek és utolsó történetek című könyvében.
Az emberek általában két okból segítenek másoknak: szeretnének valamit visszaadni a közösségnek, vagy várnak cserébe valamit. Voltaképp mindkét indok jó – vezetőként mégis érdemes minél gyakran az előbbi indíttatásból segíteni.
A pénz nem az az egyszerű ösztönző erő, amelynek a többségünk feltételezi – mutatott rá Dan Ariely viselkedéskutató közgazdász. Amikor mások elismerik a munkára fordított erőfeszítésünket, hajlandók vagyunk még keményebben, jobban és akár kevesebb pénzért is dolgozni. Ha viszont nem érkezik pozitív visszajelzés, akkor motivációnk elpárolog.
Helen Russell brit írónő új könyvében 30 nemzet boldogságreceptjét mutatja be, abban segítve az olvasót, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Sorozatunk harmadik részében az ausztrálok fair go filozófiáját mutatjuk be.
Nem igazán tudunk valakivel mély, kölcsönös bizalmat építeni úgy, hogy ne mutatnánk meg előbb a sebezhető oldalunkat.
Az elmúlt évtizedekben egyre aktívabb kutatások zajlanak a neurológia területén a halálközeli élmények megértése érdekében. Az alábbiakban Oliver Sacks Első szerelmek és utolsó történetek című könyvéből mutatunk be egy szerkesztett részletet a témával kapcsolatban.
Két döntés emeli motivációnkat a következő szintre: a hozzáállás és a környezet megválasztása - mutat rá Brendon Burchard teljesítménycoach A motiváció kiáltványa című könyvében.
Helen Russell brit írónő új könyvében 30 nemzet boldogságreceptjét mutatja be, abban segítve az olvasót, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Sorozatunk második részében a britek jolly felfogását mutatjuk be.
A néhány évvel ezelőtt meghalt, világhírű neurológus, Oliver Sacks Karinthy Frigyes agydaganatának történetét is feldolgozta utolsó esszékötetében. Az alábbiakban az Első szerelmek és utolsó történetek című gyűjtésből olvashatnak egy szerkesztett részletet.
Tárgyalási stílusunkat alakítja a gyerekkorunk, az iskola, a családi hátterünk, a kultúra és milliónyi egyéb tényező. Ha tisztában vagyunk vele, azonosíthatjuk erősségeinket és gyenge pontjainkat, és ezek alapján alakíthatjuk a gondolkodásmódunkat és a stratégiáinkat is.
Már a céljainkhoz vezető út alatt érdemes úgy viselkedni, mintha a célhoz értünk volna - javasolja Szántó Péter tanácsadó és brandingszakértő. Az alábbiakban Válj valóra című könyvéből idézünk egy részletet.
Az ambíció és az elvárás csak a kezdet. Ezek ébresztik fel a motivációt. Sajnos azonban sokan nem táplálják a motivációjukat azzal, hogy továbbra is igyekeznek az álmukra összpontosítani.
A siker és az önmegvalósítás azon múlik, képesek vagyunk-e lankadatlanul önmagunkat adni, lelkesen álmaink nyomába eredni. Ha egyéni szinten nem sikerül szabályoznunk a motivációnkat, nem lehetünk boldogok; ha ugyanez társadalmi szinten nem sikerül, mind el vagyunk veszve.
