HVG Könyvek
HVG Könyvek
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A dotkomforradalom kezdetekor kevesen tudhatták, hogy a net mennyire felforgatja majd a hirdetések világát. És a változásoknak még nincs vége - mutat rá Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyvében. Részlet.

A Craigslist szinte szempillantás alatt kivégezte az újságok apróhirdetési rovatát, a bannerek, azaz a weboldalakon elhelyezett reklámsávok pedig padlóra küldték a magazinokat. Nem sokkal később megjelentek a digitális videorögzítők, illetve a Netflix, az Amazon és társaik fizetős digitális szolgáltatásai: egy sor olyan innováció, amelyek együttesen megmentették az emberiséget a televíziós reklámok rémétől.

Alig két évtizeddel az internet megérkezése után, a Google és a Facebook több reklámdollár felett rendelkezik, mint a bolygón az összes nyomtatott média együttvéve. A közösségimédia-marketing, amelyet a nyílt forráskódú e-kereskedelmi platformok, a mobileszközök és az online fizetés infrastruktúrájának fejlődése hajt, gyakorlatilag leváltotta az egész hagyományos reklámipart. Ehhez kevesebb mint 15 év elegendőnek bizonyult.

A reklám azonban tovább változik. Először is nagy valószínűséggel kissé tolakodóbb és sokkal személyesebb lesz. Ám ez nem tart örökké. Nem sokkal később az egész közösségimédia-marketing piaca el fog tűnni. Mennyi idő kell ehhez? Tíz-tizenkét évet tippelhetünk. Lássuk, hogy miért!

A térbeli web

Az emberi történelem során a világot mindenki nagyjából ugyanúgy tapasztalta meg. Mostanra azonban kezd elmosódni a határ a digitális és a fizikai valóság között. A körülöttünk levő világ egyre több rétegnyi információból áll – ami a megfelelő eszköz nélkül láthatatlan. Egy AR-szemüveggel felszerelkezve azonban gazdag, személyre szabott és interaktív adatokat találunk olyan helyeken, ahol eddig semmi ilyesmi nem volt. Ez pedig azzal jár, hogy az egyik ember világa lényegesen eltér a másikétól. A nagy sávszélességű 5G kapcsolatok, a kiterjesztett valóságba átvezető szemüvegek, a kialakulóban levő milliárdszenzoros gazdaság és az ezeket összefogó óriási kapacitású MI konvergenciájának köszönhetően ma már képesek vagyunk a digitális információt rávetítetni a tárgyi környezetre – így megszabadítva a hirdetést a képernyő kényuralmától.

©

Képzeljük el, hogy bemegyünk egy jövőbeli Apple Store-ba! Amikor az iPhone-képernyőhöz lépünk, Steve Jobs egész alakos AR-avatárja jelenik meg, hogy bemutassa a termék legújabb funkcióit. Miután kiválasztottuk, amit akartunk – lemondva az iPhone-ról egy új AR iGlass kedvéért –, elég egy újabb hangutasítás, és már alá is írtuk az okosszerződést. Immár a szemüveggel felszerelkezve elindulunk meglátogatni a barátunkat. Kint beszélgetünk vele a konyhában, és megcsodáljuk az új konyhaszekrényét. A szemüvegben levő szenzorok követik a szemmozgást, ezért az MI-nk tudja, hogy a tekintetünk ide-oda vándorol. A keresési előzmények alapján azzal is tisztában van, hogy egy ideje a konyhánk felújítását tervezzük. Mivel korábban bekapcsoltuk az okosajánlat-funkciót, szemünk előtt megjelennek a konyhaszekrényárak, az elérhető modellek és a színválaszték.

Az új valóság korai verziója már velünk van. Jelenleg több vállalat is ajánlja a vizuális keresés néven ismert funkciót. A Snapchat és az Amazon közti partnerség például lehetővé teszi, hogy az alkalmazáskamerát egy tárgy felé irányítsuk, majd megkapjuk a megvásárolható termék linkjét, vagy valami hasonlóét. Vagy ott a Lens, a valós idejű vizuális keresőeszköz. Mutassunk az alkalmazáskamerával arra, ami érdekel, és az alkalmazás az ott látható összes termékhez hivatkozást hoz létre.

Az IKEA jutott eddig a legmesszebb. Egy okostelefonon elérhető AR alkalmazás segítségével feltérképezhetjük a nappalinkat. A digitális verzión ott lesz az összes bútorunk a pontos méretekkel. Szeretnénk egy új dohányzóasztalt? A technológia segítségével többféle stílust és méretet is kipróbálhatunk. Választásunk aktiválja az okosfizetést, és az IKEA máris személyre szabja, majd házhoz is szállítja dohányzóasztalunkat. Egyedül nem boldogulunk az összeszereléssel? Az AR-applikáció lépésről lépésre megmutatja, mit kell tennünk.

©

Gyakorlatilag az összes globális márka a „rámutat, fotóz és vásárol” világra készül. Így aztán elképzelhető, hogy hamarosan befellegzik a bevásárlóközpontoknak, mert magából a valóságból lesz pláza.

A túlzott személyre szabás kísérteties ereje

Észrevettek. Csak sétálgatunk az üzletben, de az arcfelismerő rendszerük látóterébe kerültünk. AR-szemüvegünkön a következő szöveg jelenik meg:

„Szia, Sarah, örülünk, hogy látunk…”

Az üzlet kijelzői azonban tovább bombáznak. Talán megjelenik az Egyesült Államok elnökének a hologramja, és odakiált:

„Sarah, csak egy percre! A pórusaid nemzetbiztonsági aggályokat vetettek fel. El szeretném mondani, hogy a genomszekvenálásod alapján a L’Oréal bőrápolási termékcsaládjának legújabb tagja épp illik hozzád.”

Ha nem reagálunk az elnök szavára, az MI taktikát vált. Anya az. Akaratlanul is hátrahőkölünk, hiszen a hangja mélyen belevésődött az agyunkba. De nem hagyjuk magunkat, megyünk tovább. A fenébe is, van, amikor a kedvenc filmcsillagunk, vagy épp a kedvenc sportolónk tűnik fel előttünk – Netflix-fiókunk és internetes kereséseink alapján. És aki a legjobban kiakaszt? McFarland atya, a papunk. De bárki legyen is az, ez már nagyon messze van a hajdani hirdetéssorozat figurája, Marlboro Man világától.

Viszlát, reklám – üdv, JARVIS!

A reklámok problémája – amikor például az üzletben anyukának álcázott marketingesek erednek az ember nyomába – sokkal inkább átmeneti, és korántsem tartós trend. Hamarosan ugyanis maga a reklám is a múlt ködébe veszhet.

A hirdetők célja a régi reklámőrültektől a mai őrült reklámokig mit sem változott: mindent ránk akarnak tukmálni. Ezért a reklámok ódákat zengnek az előnyökről: vegye meg ezt, mert ettől szexi, sikeres, ragyogó hajú (vagy akármilyen) lesz! De mi történik, amikor már nem mi hozzuk a döntést a vásárlásról? Igen, bizony: a bevásárlást végző JARVIS a megmentésünkre siet!

Képzeljünk el egy olyan jövőt, amikor csak annyit kell mondanunk: „Hé, JARVIS, vegyél egy tubus fogkrémet!” Szokott JARVIS tévét nézni? Látta már azokat az éjszakai reklámokat, amelyekben csak úgy villognak a hófehér fogsorok? Természetesen nem. JARVIS egyetlen nanoszekundum alatt sorra veszi az összes elérhető opció molekuláris összetételét, árát, a fogfehérítő hatását alátámasztó kutatásokat, a friss leheletet biztosító hatását cáfoló kutatásokat, a megjelent ügyfél-elégedettségi adatokat, és végül – inkább később, mint előbb – felméri a genomunkat, hogy meghatározza, mely íz volna leginkább az ínyünkre. Aztán elintézi a vásárlást.

Ne álljunk meg itt! A jövőben még csak rendelni sem kell a fogkrémet. JARVIS ellenőrzi majd a rendszeresen használt termékeket, és még azelőtt megrendeli, amire szükség van, hogy észrevennénk: hamarosan kifogy. Mi lenne, ha valami újat vásárolnánk? Mondjuk, azt a drónt, amelyet a kisfiunk a születésnapjára szeretne. Csak adjuk meg a kritériumokat: „Hali, JARVIS, vennél egy drónt, ami kevesebb mint száz dollárba kerül, könnyű reptetni, és jó képeket lő?”

Ahogy haladunk a jövő felé, egyre inkább az MI hozza majd meg a vásárlással kapcsolatos döntéseink többségét, és folyamatosan olyan termékekkel és szolgáltatásokkal lep meg, amelyekről nem is sejtettük, hogy szükségünk van. Ha pedig nem szeretjük a meglepetéseket, egyszerűen kikapcsoljuk ezt a funkciót, és választhatjuk az unalmasat. Bárhogy döntünk is, ez az átalakulás a hagyományos hirdetőket fenyegeti, miközben a fogyasztóknak jelentős előnyöket nyújt.

A fenti cikk Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyvének szerkesztett részlete.

Miképpen formálják át az egymást erősítő technológiák napjaink vezető iparágait? Milyen változások várhatók a táplálkozás, a közigazgatás és a környezetvédelem területén? Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író megvizsgálják, hogyan befolyásolják az exponenciálisan gyorsuló technológiai fejlődés újabb hullámai hétköznapi életünket és társadalmunk működését. A könyvet megrendelheti itt kedvezménnyel.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
HVG Könyvek HVG Könyvek

Mennyire motivál a pénz?

A pénz nem az az egyszerű ösztönző erő, amelynek a többségünk feltételezi – mutatott rá Dan Ariely viselkedéskutató közgazdász. Amikor mások elismerik a munkára fordított erőfeszítésünket, hajlandók vagyunk még keményebben, jobban és akár kevesebb pénzért is dolgozni. Ha viszont nem érkezik pozitív visszajelzés, akkor motivációnk elpárolog.

HVG Könyvek HVG Könyvek

Miért fontosak a helyi újságok?

Egy 1300 kamu helyi lapból álló, politikai célokat kiszolgáló hálózat működését leplezte le nemrégiben a New York Times. Elemzők szerint a helyi lapok számának drasztikus visszaesése nem jó a demokráciának.

HVG Könyvek HVG Könyvek

Álmok, amelyek valós betegségeket jeleztek

A neurológiai rendellenességek megdöbbentő módon képesek befolyásolni az álmokat. Ezzel minden gyakorló neurológusnak tisztában kell lennie, mégis csak ritkán kérdezzük meg betegeinket az álmaikról - mutat rá Oliver Sacks neurológus az Első szerelmek és utolsó történetek című könyvében.

A kormány célkeresztjében a Lidl, az Aldi és a Tesco?

A kormány célkeresztjében a Lidl, az Aldi és a Tesco?

3000 éves aranygyöngyöt talált egy 9 éves kisfiú Jeruzsálemben

3000 éves aranygyöngyöt talált egy 9 éves kisfiú Jeruzsálemben

Üzleti féltékenység okozta Szájer lebukását? Az orgiaszervező lakásában jártunk

Üzleti féltékenység okozta Szájer lebukását? Az orgiaszervező lakásában jártunk