„A hírek azt adják az agynak, amit a cukor a testnek"

Ha abból indulunk ki, hogy a legtöbb emberben nem lehet megbízni, akkor a bizalmatlan viselkedésünkkel valóban a legrosszabbat hozzuk ki embertársainkból. Miért kezdtünk el hinni a fajunk rossz természetében? - teszi fel a kérdést Rutger Bregman holland történész-író Emberiség című könyvében.



Karácsonyi Mákosguba-torta, ahogy Ötvös Zsuzsi készíti

A legnagyobb mesterektől leste el a francia desszertekhez szükséges modern cukrászati technológiákat. Kísérletezett ízekkel, formákkal, textúrákkal, aztán eljött a következő szint, amikor Ötvös Zsuzsanna cukrászséf elkezdett visszanyúlni az otthonról hozott édességekhez. Így született meg a Régi receptek, klasszikus desszertek című könyv, amelyből most egy karácsonyi édesség, a Mákosguba-torta receptjét osztjuk meg.





Miért ne ennénk rovarokat?

A rovarok nagyon táplálóak, ráadásul rovart enni nemcsak egészséges, hanem a környezetre nézve is előnyös. Lehet ezt még fokozni? Igen, lehet! De mindenekelőtt a rovarokat fel kell dolgozni, hogy csábító ennivaló váljék belőlük.


A hosszú élet jövője: íme néhány ígéretes öregedésmegelőző technológia

Már nem az a legfőbb kérdés, hogy lehet-e a száz év az új hatvan – azaz meghosszabbítható-e jelentősen az emberi élettartam –, hanem hogy mindez mikor következik be - mutatnak rá A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyv szerzői, Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író.


Nem bolond, hanem kamasz – L. Stipkovits Erika a felnőtt és a serdülő agy különbségeiről

Kamaszkorban az idegrendszer hatalmas átalakuláson megy át. A legújabb neuropszichológiai kutatások rávilágítottak arra, hogy a funkcionális változásokon túl az agyban jelentős anatómiai változások is zajlanak, de a fejlődésére a környezet is döntő hatással van. A cikk elkészítéséhez A Szeretetre éhezve – 11 tévhit kamaszokról, nem csak szülőknek című könyvet használtuk.


Boldogságatlasz 7. rész: Mit tanulhatunk az indiaiaktól?

Helen Russell brit írónő új könyvében 30 nemzet boldogságreceptjét mutatja be, abban segítve az olvasót, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Sorozatunk hetedik részében az indiaiak dzsugád szemléletmódját mutatjuk be. Részlet.


Hogyan fog kinézni az oktatás 2030-ban?

A legmodernebb technológiák, amelyek bevenni készülnek a mozikat, az osztálytermek felé is elindultak – épp a legjobbkor. A konvergáló technológia rengeteg új megoldást kínál a minőség és a mennyiség jelentette kihívásokra.



Hogyan kommunikáljunk a kamaszokkal?

A kamaszok még egy jó szülő-gyerek kapcsolatban sem osztanak meg mindent magukról, és sokszor agresszíven reagálnak látszólag ártatlan kérésekre. Ez teljesen normális, hiszen így tudnak majd fokozatosan önállósodni. De nem lehetetlen a serdülőkkel kommunikálni. L. Stipkovits Erika Szeretetre éhezve – 11 tévhit kamaszokról nem csak szülőknek című új könyvében egy teljes fejezetet szentel a témának. Az alábbiakban ebből olvashatnak egy részletet.


Hogyan vásároljunk igazán jutányos áron?

Karácsony felé közeledve különösen aktuális a kérdés: honnan tudhatjuk, hogy valóban jutányos áron vásárolunk, vagy épp ravasz marketinggel húznak csőbe? A viselkedési közgazdaságtan betekintést nyújt a fogyasztói pszichológiába és a cégek módszereibe. Ennek tudatában jobban megérthetjük vásárlási szokásainkat, és megtanulhatjuk, miként kössünk előnyösebb üzletet.


Boldogságatlasz 6. rész: Mit tanulhatunk a dél-afrikaiaktól?

Helen Russell brit írónő új könyvében 30 nemzet boldogságreceptjét mutatja be, abban segítve az olvasót, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Sorozatunk hatodik részében a dél-afrikaiak ubuntu szemléletmódját mutatjuk be. Részlet.



Hogy áll most a sci-fik által beígért repülő autó?

A történelem során először túljutottunk azon a ponton, amikor a repülő autókról csak mint lehetőségről beszélünk - vélik a Jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyv szerzői, Peter H. Diamandis és Steven Kotler.



A zeneszerző, aki zenekart szervezett egy kórházi osztályon

1904-ben lovaggá ütötték, 1924-ben pedig udvari zeneszerző lett. Nálunk kevésbé ismert a neve, pedig a 20. század első éveiben Edward Elgar Anglia első számú zeneszerzője volt, az Enigma-variációk című zenekari művével pedig egész Európát meghódította. Részlet a Fantasztikus klasszikusok című kötetből.