Mire figyeljünk, ha használt lakást veszünk?

Bár az állami lakástámogatási rendszer az új ingatlanok beruházóinak malmára hajtja a vizet (szocpol, magasabb határértékek, illetékmentesség), sokan mégis a használt lakások vagy házak megvásárlásának hívei. Inkább választják valaki más lakását saját új otthonuknak, mert nem akarnak zsákbamacskát venni, félnek a rejtett hibáktól, a friss beruházásokról hallott rossz hírektől. Ráadásul ugyanazért az árért gyakran nagyobb alapterületű ingatlant, több extrát és jobb környéket kapnak, ha a használtat választják.

Az is igaz, hogy a régi otthonok megvásárlásakor még körültekintőbbnek kell lenni, hiszen az évek számával gyakran a problémák is fokozódnak. A lakások diagnosztikája külön szakma, ám néhány laikus számára is észrevehető hiba segíthet a döntésben, vagy pedig tényekkel segíti a jobb alkupozíció kialakítását.

Az alapok
Használt lakások és társasházak esetén is kutassunk vizesedés jelei után az alapoknál. Gyakori látvány, hogy a ház alapja felől letöredezik a vakolat egy bizonyos magasságig, a lábazat és a fal pedig elszíneződik. Ez arra utal, hogy a területen megbúvó talajvíz áthatol az alapon, vagyis komoly szigetelési hiányosságra utal. Felsőbb szinteken ez a külső falról származó átázást is jelez. Ezt kijavítani, a hiba forrását megtalálni nem egyszerű, sok bontással jár és sok pénzbe kerül.

Mindig mérőszalaggal!
A lakásvásárló egyik legjobb barátja (a tulajdoni lap mellett) a mérőszalag, amelyet célszerű mindig magunkkal hordani. Gyakori ugyanis az adatok apró meghamisítása, kis füllentés, amelyet a centiméterek azonnal lelepleznek. Ilyen a játék a telek és a ház alapterületével. Ne elégedjünk meg a telek méretének „úgy 250 négyszögöl” jelzésű meghatározásával. Kérdezzünk rá a pontos adatra, számoljuk át négyzetméterre (1 négyszögöl = 3,6 négyzetméter), és mérjük le. Szintén érdemes megtudnunk, mennyi a nettó négyzetméter a lakáson belül, vagyis a falak által elfoglalt helyet levonva valójában mennyi helyünk marad bútorokat tologatni.

Mérjünk felfelé is: nem mindegy ugyanis, mekkora a belmagasság. A minimálisan élvezhető lakószobai belmagasság 250 centiméter, a 190 centiméter alatti részek nem számítanak a hasznos alapterületbe (ez főként tetőterekben érdekes). Az ideális belmagasság 265 centiméter körüli vagy afölött – ha a kiszemelt ingatlan ennél alacsonyabb, alaposan fontoljuk meg a vételt. Ezen változtatni ugyanis csak átépítéssel lehet, és sokakat egy idő után „agyonnyom” a túl alacsony mennyezet. Nem is beszélve az ékes csillárok rajongóiról.

Kulcskérdés a használt lakások vétele előtt a felhasznált anyagok minősége. Mindig tájékozódjunk alaposan, ha lehet, vegyük fel a kapcsolatot a kivitelezővel. Ilyenkor ugyanis nincsen olyan garancia és előzetes tájékoztatás, mint az új lakások beruházói esetén. Tudjuk meg, miből épült a ház, milyen szigeteléseket használtak, milyen a födém. Utóbbi például eldöntheti, építhetünk-e rá emeletet. Ha nagyon régi, ötven esztendősnél idősebb házat, lakást veszünk, jobb, ha a közeli felújítás szándékával tesszük. Még ha az ingatlan stabil, masszív is, számos olyan technológiát használtak abban az időben, amelyet ma már nem lehet reprodukálni. Egészen apró hibák, csövek cseréje például, komoly akadályokba ütközhet, mivel nem lehet fellelni a szükséges alkatrészeket, anyagokat.

Anyagban a hiba
Jelzés értékű, ha a látható anyagok, a parketta, padlólap, kő, csempe, ajtókeretek, lépcsők az olcsóbb kategóriát képviselik. Elképzelhető, hogy a nem látható részeken, a tetőtérben, a szigeteléseken is spórolt az egykori építtető. Azonban figyeljünk arra, hogy mindig az adott év vagy évtized színvonalához, divatjához képest ítélkezzünk.

Milyenek a szomszédok?
A használt lakások egyik legfontosabb előnye az új ingatlanokkal szemben, hogy megismerhető a szomszédság. Nincsenek üres lakások, gazzal benőtt, eladatlan telkek. Ne sajnáljuk rá az időt: ha komolyan megtetszik egy ház vagy lakás, kopogtassunk be a szomszédokhoz, kérdezgessük őket a házról. Egy időben azt is tesztelhetjük, nem keseríti-e meg valamelyik az életünket a jövőben.

Régebbi házak esetében nem lényegtelen, hogyan viszonyul a környék házaihoz a kinézett, jövendő otthon. Ha ugyanis a terület legdrágább luxusvilláját vesszük meg, számítani kell rá, hogy folyamatosan csökkenni fog az értéke, mivel lehúzzák a szomszédok. Drágábban adják viszont a viskókat is olyan utcákban, ahol csupa modern családi házat építettek az elmúlt években.

Jól működő nyílászárók
Lehet bármennyi réteg szigetelés a falakon, ha a nyílászárók nem megfelelő minőségűek, elszökik a meleg a téli hónapokban. Az ajtók és ablakok úgynevezett hőátbocsátási tényezője jóval magasabb, mint bármilyen falé, ezért a gázsszámlát leginkább itt lehet megfogni. Sokan színvonalasnak tartják például a fa nyílászárókat, ám azok természetes szellőzése miatt jóval nehezebben tartják benn a meleget, párát, mint a műanyagok. Azt is vizsgáljuk meg, van-e dupla üveg az ablakokon. A legegyszerűbb módszer: tegyük a kezünket a közelükbe, és érezni fogjuk, jár-e a levegő. A túl nagy üvegfelületek veszélye, hogy nyáron nagyon felmelegszik a lakás.