Az Ecostat Ingatlanbarométer indexe az első negyedévi 45,6 százalékról a második negyedévben 46 százalékra nőtt. A kismértékű - 0,4 százalékpontos - emelkedés az ingatlanpiac további stagnálását jelzi - mondta Belyó Pál, az Ecostat főigazgatója szerdán, a felmérés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. Hozzátette: a növekedési adatok és a lakossági vásárlóerő alapján sem várható jelentős fordulat az idén.

Az ingatlanberuházók a legkevésbé optimisták, a következő félévre a külföldi befektetők kivételével minden megrendelői csoportnál az építtetési kedv csökkenését várják, a legnagyobb mértékben a lakosságnál. Az ingatlanforgalmazók mintegy 5,5 százalékpontos forgalomnövekedést prognosztizálnak a következő félévre.

Az ingatlanpiac szereplői 2008-ra az Ecostat által előrejelzett inflációnál (6,5 százalék) magasabb, 6,9-10,2 százalékos árnövekedést prognosztizálnak, a legmagasabbat továbbra is az építőanyagáraknál (10,2), az építési-szerelési tevékenységeknél (9,1) és a tervezési díjaknál (7,7) várnak.

A kész ingatlanok csoportjában a kínálati ár növekedésére számítók 5,7-11 százalékos átlagos drágulást várnak. A kínálati ár a legnagyobb mértékben az új ipari építmények (11 százalék) és az új lakóépületek (10,5 százalék) piacán nő majd. A legkisebb árnövekedésre a használt kereskedelmi építmények piacán számítanak az árnövekedést feltételezők.

A bérleti díjak esetében minden ingatlantípusnál stagnálást, illetve növekedést vélelmeznek a szakértők. A legtöbb forgalmazó az új kereskedelmi és új logisztikai ingatlanoknál, valamint az "A" kategóriás irodák esetében vár emelkedést, a legkisebb arányban a használt lakóépületek bérleti díjának emelkedését vélelmezik, átlagosan 5,5 százalékos változásra számítva.

A lakosság az idén várhatóan továbbra sem kezd jelentős ingatlanvásárlásba. Az önkormányzatok beruházási, felújítási lehetőségeik szűkülésére számítanak, ami azt tükrözi, hogy a költségvetéstől származó források kismértékű csökkenését várják. A vállalkozások negatív várakozásai enyhébbek a korábbinál, ingatlanfejlesztési kedvük azonban továbbra is alacsony.

A várható lakáspiaci tendenciák a korábbihoz hasonlóak. A kis- és garzonlakások iránti kereslet várhatóan továbbra is csökkenni fog. Az új lakások piacán erősen érződnek a kínálati piac jelei: az értékesítési idő folyamatosan nő, az eladási ár egyre inkább alku tárgya, az eladók jelentős kedvezményeket adnak.

A rossz helyen lévő, korszerűtlen használt lakások egyre inkább eladhatatlanná válnak, az ötévesnél régebbiek értékesítési ideje emelkedik, a nagy, jó beosztású lakások iránti kereslet a fővárosban és vidéki nagyvárosok központjában élénkülhet. A lakásbérleti piacon kedvező fejlemény, hogy a kiadott lakások száma növekszik, hosszabbodik a kiadási idő.

Liskáné Pólya Lenke kutatásvezető elmondta: a községekben csökken az új lakások építése, csak a városokban épül a korábbinál több. Az első félévben az ingatlanárak a régiók közül Közép-Magyarországon voltak a legmagasabbak, és ott szóródnak a legjobban az árak. A régióban Szentendrén a legdrágábbak az új építésű lakások (négyzetméterenként 380-420 ezer forint), de Gödöllő is az élmezőnybe tartozik (310-400 ezer forint). Budapesttől távolodva a régióban csökkennek az árak.

Pécsett, ahol jelentős az ingatlanforgalom és viszonylag magasak az ingatlanárak, az új építésű lakások átlagára a budapesti új lakások áraival vetekszik, főleg a belvárosi részen és az Egyetem városban (350-420 ezer forint). Egerben is a belvárosban a legmagasabbak a lakásárak, új építésű lakások 230-330 ezer forintos négyzetméteráron eladók.