szerző:
ingatlanmenedzser.hu
Tetszett a cikk?

A forradalmi átkeresztelési hullám a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral vette kezdetét tavaly ősszel.

A forradalmi átkeresztelési hullám a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral vette kezdetét tavaly ősszel. Az ötletet a Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány dobta be, akik szerint méltatlan, hogy "egy szélsőbalos kommunista ideológus" nevét viselje az egyik legfontosabb nemzeti intézmény. Helyette Németh Lászlót, Kosztolányi Dezsőt, Hamvas Béla írókat javasolták, de legalább Klebelsberg Kunó művelődéspolitikust.

Az alapítvány nyilvános vitát és szavazást is kezdeményezett a könyvtár új nevéről, a honlapjukon azonban Szabó Ervinre nem lehetett szavazni. Ezt azzal indokolták, hogy szerintük csak a kommunisták ragaszkodnak Szabó Ervinhez. Tudománytörténészek szerint Szabó Ervin nem volt kommunista. Politikai pályára soha nem lépett, és bár Marx és Engels műveit fordítta, leginkább öntörvényű baloldali értelmiségiként lehetne jellemezni, aki valamennyi akkori párttal szemben fenntartotta kritikáját. Az általa igazgatott könyvtárat széles néprétegek számára igyekezett hozzáférhetővé tenni, különös tekintettel a hátrányos társadalmi helyzetűekre.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár felújított fogadó terme

A következő ötletroham-halmaz Tarlós István nevéhez fűződik, aki a tizenkét budapesti névtelen közterület valamelyikét az amerikai rocksztárról, Elvis Presleyről akarja elnevezni. Tarlós ötlete az is, hogy a Lágymányosi hidat Szent Istvánra kereszteljék át. A belvárosi Roosevelt tér átnevezése ugyanakkor régi ügy: először 56-os civil szervezetek dobták be a Széchenyi nevet 1996-ban. A pártok közül a Jobbik fővárosi frakciója mozdult rá először a kérdésre tavaly októberben. Tarlós István végül a Magyar Tudományos Akadémia elnökének indítványára javasolta a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy az V. kerületi Roosevelt teret – ahol az Akadémia épülete is áll – nevezzék át Széchenyi térré.

A forradalmi lendület azonban itt nem álIt meg. A Fővárosi Közgyűlés a héten döntött arról, hogy a korábbi huszonöt helyett öt év várakozás is elég lesz a névadó halála után, hogy közterületet nevezhessenek el róla, a jövőben pedig egy személyről több kerületben is el lehet majd nevezni az utcákat. A testület emellett megváltoztatta a díszpolgári címek adományozásáról szóló szabályokat is, így ez a jövőben posztumusz is adományozhatóvá válik.

Az átkeresztelősdibe - meglehetősen sajátos módon - a kormány is beszállt. Miután a földrajzinév-bizottság leszavazta a kormány által favorizált Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér nevét, a kormány megszüntette a bizottságot. Szakmai véleményükért egyeseknek nem is a bizottsági helyükkel kellett fizetniük, hanem a bizottsági tevékenységüktől független minisztériumi munkahelyükről rúgták ki őket. A kormány ezután saját hatáskörbe vonta a közterek átnevezését - így legalább senki nem mondhat a tervekről kedvezőtlen szakmai véleményt.

©

Mennyibe kerül?

Az átnevezések következménye a kötelező okmánycsere, aminek költségét - néhány tízmillió forintot - az állam gyakorlatilag nem érzi meg. Nem ez a helyzet a magánszemélyekkel és a gazdasági társaságokkal. Nekik ugyanis komoly pénzeket kell fizetniük okmányaik lecserélése miatt. Cégek esetében ez elérheti a félmillió forintot is. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb költségeket.

Nem egyértelmű, hogy egy köztér nevének kormány általi megváltoztatása vajon lakcímváltozásnak minősül-e. Ha igen, akkor ez magánszemélyeknek díjköteles. Ennek díja Budapesten az V. kerületben 1000 forint, hetven éves kor felett díjmentes. Ha a lakás hitellel terhelt, a banktól is kell engedély az új lakcímkártyához, aminek díja minimum 1500 forint. De van olyan bank is, amely 5000 forintot kér el pusztán a beleegyezésért. A lakcímváltozást célszerű ajánlott levélben bejelenti az adóhivatalnak, a társadalombiztosításnak, és ha tagok maradtunk, a magánnyugdíjpénztárnak.

Cégek esetén az okmánycsere költsége jóval nagyobb, ám ez év végén leírható az adóalapból. Egy cégnek nemcsak az új székhelyét, működési helyét kell átvezetni a hivatalos papírokon, hanem le kell cserélni a tevékenységéhez kapcsolódó minden olyan iratot, amelyben a régi köztér elnevezése szerepel. A cégtábla, társasági szerződés módosítás, reklámanyagok, banki papírok újraírása komoly ügyvédi, hivatali és céges költséggel jár. A társasági szerződés módosítás ügyvédi költsége önmagában 30-80 ezer forint. Ha a cég székhelyéül szolgáló ingatlan, vagy a céges autó hitellel terhelt, a címváltozáshoz (új forgalmi engedélyhez) a bank beleegyezése is kell. Ennek banki költsége cégeknél elérheti a 15 ezer forintot is, a forgalmi kiállítása újabb 10 ezer forint. Becsléseink szerint így, egy belvárosi, szolgáltató szektorban működő kft. okmánycserék miatti költsége elérheti a 200-500 ezer forintot is. A budapesti közterek átnevezéséről a tervezett március helyett áprilisban fog dönteni a fővárosi közgyűlés.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
ingatlanmenedzser.hu Ingatlan

Tarlós kiakadt Budapesten

Idén Stockholm lett a legzöldebb európai főváros. Ott már bőven ihatják a szökőkutak vizét és nyugodtan lehet halászni.