A mindössze 1,7 négyzetkilométernyi területű sziget mintegy 1300 fős lakosságának 54,74 százaléka ellenezte egy vasárnapi népszavazáson azt a tervet, amelynek keretében több mint 300 ezer négyzetméterrel toldották volna meg a partoktól mintegy hetven kilométerre fekvő földterületet, hogy a jövő Dubaja válhasson a szigetből.

A fejlesztés keretében 18 millió euróért összekötötték volna a sziget két felét, magát Helgolandot és a másik, Düne néven emlegetett homokos, fövenyes, lakatlan részét, ahol egy repülőtér működik. A szigetet egy 1720-as szökőár szakította ketté. A munkálatok révén azonban helyreállították volna azt a homokpadot, amelyet a szökőár vitt el.

Az összességében 100 millió eurós projekt célja lenne továbbá, hogy a szigeten maradásra ösztönözze a lakosokat és élénkítse a turizmust. Helgoland sok lakóját elvesztette az utóbbi években, és kerülik a természetrajongó turisták is, bár belőlük még így is évente 350 ezren látogatnak a szigetre, ők épp a szervezett turizmus hiányát, a békét és a magányt tartják vonzónak.

Szállodák is épülhetnének

Helgoland polgármestere támogatta a sziget bővítését, mondván, hogy a tervezett 850 méterszer 300 méteres földnyelv és az oda tervezett szállodák építésével vissza lehetne csalogatni a turistákat. Környezetvédők ugyanakkor az Északi-tenger Dubaja nevet adták a tervnek, emlékeztetve az emírségekbeli fejlesztésre, amelynek keretében mesterséges szigeteket építettek a környezetet károsítva.

A háromszáz éve elmosott homokpad újjáépítése helyett most más módon próbálják majd megnövelni a fősziget területét. A sziget arról híres, hogy 1841-ben ott írta a német himnusz szövegét August Heinrich Hoffmann von Fallersleben, és működött itt egy náci tengeralattjáró-bunker is.