Nem csoda, hogy kevesen igényelték az árfolyamgátat, sokkal több információt igényelnének róla az potenciális érintettek. „Az emberek 35 százaléka egyetértett a határidő meghosszabbításával, közülük sokan azonban ezt önmagában kevésnek tartják – vázolja a Lakásfókusz Elemzési Központ lakossági ingatlanpiaci blogjának gyorsfelmérésből leszűrhető tanulságokat Csernok Miklós, a központ elemzője. A vártnál eddig kevesebb devizaalapú jelzáloghiteles lépett be az árfolyam-rögzítési programba, közismertebb nevén az árfolyamgátba, ezért a parlament a héten az eredeti 2012. december 31-i jelentkezési határidő három hónappal történő meghosszabbításáról döntött.

A válaszadók egyötöde szerint több tájékoztatásra, információra lenne szüksége a lakosságnak ahhoz, hogy megfontoltan el tudja dönteni, élne-e az állam által kínált lehetőséggel. Ez egybecseng a Lakásfókusz közelmúltban 500 devizahiteles megkérdezésével végzett reprezentatív felmérésének az eredményével is, amely szerint az adósok több mint fele nincsen tisztában az árfolyamgát működési mechanizmusával.

A gyorsfelmérésre válaszolók 7 százaléka vélekedett úgy, hogy még a három hónapos hosszabbítás is kevés, 6 százalék viszont úgy vélekedett, hogy pont elég a megfelelő tájékozódáshoz. A gyorsfelmérésen részt vevők 65 százaléka ugyanakkor úgy vélte, hogy az eddig rendelkezésre állt idő elég kellett volna, hogy legyen a döntéshez. Közöttük nagy számban lehetnek azok, aki már csatlakoztak az árfolyamgáthoz (a devizahitelesek egynegyede tett eddig így), a másik nagy csoport pedig azoké lehet, akik követlenül nem érintettek a kérdésben, ezért közönnyel viseltetnek az árfolyamgát iránt, amit feleslegesnek tartanak. "Azonosítható egy olyan réteg is, akik szerint a rendszer nem jelent valós megoldást a problémáikra, „mert az a terheik tovább görgetését jelenti” – vélekedik az elemző.

Az adatok szerint eddig a vártnál kevesebb devizaalapú jelzáloghiteles lépett be az árfolyam-rögzítési programba. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) október végi adatai szerint a belépésre jogosult csaknem 450 ezer ügyfél közül 93 ezren kötöttek már szerződést. A felügyelet szerint a várakozásokat alulmúló érdeklődés egyik oka valószínűleg az, hogy sok érintett nem ismeri a részleteket, másrészt a forint nyugvóponton volt az elmúlt időszakban, és ez sokakat megnyugtathatott. A PSZÁF felhívta a figyelmet, hogy számításaik szerint az árfolyamgátba való belépéssel átlagosan félmillió forint kamattal kevesebbet kell visszafizetni az adósoknak, a konstrukció lejártával pedig a jogszabály szerint legfeljebb 15 százalékkal nőhet meg a törlesztőrészlet a rögzítetthez képest.