Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A jelentkezési határidő meghosszabbítása önmagában nem elégséges – derül ki egy felmérésből. A válaszadók a több idő mellett még további tájékoztatást igényelnének a konstrukcióval kapcsolatban, emellett aki akart, az eddig is tudott csatlakozni. Az árfolyamgáttal szembeni ellenérzések ugyanakkor enyhülni tűnnek.
Nem csoda, hogy kevesen igényelték az árfolyamgátat, sokkal több információt igényelnének róla az potenciális érintettek. „Az emberek 35 százaléka egyetértett a határidő meghosszabbításával, közülük sokan azonban ezt önmagában kevésnek tartják – vázolja a Lakásfókusz Elemzési Központ lakossági ingatlanpiaci blogjának gyorsfelmérésből leszűrhető tanulságokat Csernok Miklós, a központ elemzője. A vártnál eddig kevesebb devizaalapú jelzáloghiteles lépett be az árfolyam-rögzítési programba, közismertebb nevén az árfolyamgátba, ezért a parlament a héten az eredeti 2012. december 31-i jelentkezési határidő három hónappal történő meghosszabbításáról döntött.
A válaszadók egyötöde szerint több tájékoztatásra, információra lenne szüksége a lakosságnak ahhoz, hogy megfontoltan el tudja dönteni, élne-e az állam által kínált lehetőséggel. Ez egybecseng a Lakásfókusz közelmúltban 500 devizahiteles megkérdezésével végzett reprezentatív felmérésének az eredményével is, amely szerint az adósok több mint fele nincsen tisztában az árfolyamgát működési mechanizmusával.
A gyorsfelmérésre válaszolók 7 százaléka vélekedett úgy, hogy még a három hónapos hosszabbítás is kevés, 6 százalék viszont úgy vélekedett, hogy pont elég a megfelelő tájékozódáshoz. A gyorsfelmérésen részt vevők 65 százaléka ugyanakkor úgy vélte, hogy az eddig rendelkezésre állt idő elég kellett volna, hogy legyen a döntéshez. Közöttük nagy számban lehetnek azok, aki már csatlakoztak az árfolyamgáthoz (a devizahitelesek egynegyede tett eddig így), a másik nagy csoport pedig azoké lehet, akik követlenül nem érintettek a kérdésben, ezért közönnyel viseltetnek az árfolyamgát iránt, amit feleslegesnek tartanak. "Azonosítható egy olyan réteg is, akik szerint a rendszer nem jelent valós megoldást a problémáikra, „mert az a terheik tovább görgetését jelenti” – vélekedik az elemző.
Az adatok szerint eddig a vártnál kevesebb devizaalapú jelzáloghiteles lépett be az árfolyam-rögzítési programba. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) október végi adatai szerint a belépésre jogosult csaknem 450 ezer ügyfél közül 93 ezren kötöttek már szerződést. A felügyelet szerint a várakozásokat alulmúló érdeklődés egyik oka valószínűleg az, hogy sok érintett nem ismeri a részleteket, másrészt a forint nyugvóponton volt az elmúlt időszakban, és ez sokakat megnyugtathatott. A PSZÁF felhívta a figyelmet, hogy számításaik szerint az árfolyamgátba való belépéssel átlagosan félmillió forint kamattal kevesebbet kell visszafizetni az adósoknak, a konstrukció lejártával pedig a jogszabály szerint legfeljebb 15 százalékkal nőhet meg a törlesztőrészlet a rögzítetthez képest.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.