Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A soroksári Duna bal partján 1932-ben fúrtak kutat, melynek során Budapesten egyedülálló, jódot, konyhasót és brómot is jelentős mennyiségben tartalmazó hévízre bukkantak. A török jellegű fürdőt 1936-ban építették, s 2005-ben zárták be.
Az újranyitás tavasszal harmadjára hangzott el fideszes kampányígéretként, végül hétfőn indult a próbaüzem. Much Péter, a kerületi környezetvédelmi és városfejlesztési bizottságának elnöke februárban arról számolt be, hogy a vállalkozó kétméteres sitthalom alá temette a Duna-parti fákat, most pedig arról készített videót, milyen állapotok uralkodnak a fürdő körül a próbaüzem indítása után.
A képviselő szerint a nyitáskor „megbénult a Duna-part közlekedése is és az alsó Vízisport utca járhatatlanná vált az összevissza parkoló autók és a megnövekedett forgalom miatt”, ami nem csoda, hiszen nyoma sincs az ígért 100 férőhelyes parkolónak. A képek tanúsága szerint a kivágott fákat sem sikerült pótolni, illetve továbbra sem tudni, pontosan hányat is vágtak ki. A fürdőre az önkormányzat még nem adta ki az engedélyeket, és az sem világos, átsorolják-e a területet, melyen a fürdő komoly beépítésnövekedést eredményezett.
A Jódos Sós Gyógy- és Strandfürdő eredetileg 2 milliárd forintos beruházási értékűre becsült felújításáról és bővítéséről augusztusban derült ki, hogy több mint 400 millió forinttal többe kerül. Akkor a Közbeszerzési Értesítőben úgy indokolták a költségmódosítást, hogy a terület alatt kemény mészkőréteg húzódik, így a 3 milliárd 73 millió forint helyett 3 milliárd 443 millióra lesz szükség a kivitelezéshez.
