Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az Eurostat friss elemzése szerint az ingatlanárak EU-s átlagban az elmúlt 12 évben 19 százalékkal, a bérleti díjak pedig 21 százalékkal emelkedtek. Magyarország az éllovasok között van mindkét tekintetben: a lakások bő 60 százalékkal, az albérletek pedig 67,8 százalékkal lettek drágábbak. Az előbbivel a negyedikek, az utóbbival a harmadikok vagyunk a 28 ország összehasonlításában.
Mindezek miatt egy kiadási célú ingatlanvásárlásból közvetlenül a válságot követő években akár 11 százalék feletti tiszta bérleti hozam is realizálható volt Budapest belvárosában, ám ez mára nagyjából 4-5 százalékra apadt. A 2016-os lakásáfa-csökkentés az újlakás-piacon áttételesen – a kiadási céllal vásárolt lakáskínálat látványos növelésén keresztül – szintén a hozamnövekedés ellenében hat. Ezzel együtt ugyanakkor a vidéki nagyvárosokban, megyeszékhelyeken, például Pécsen, Szegeden vagy Kecskeméten továbbra is 6-8 százalék közötti bérleti hozamokat generálhat egy ingatlanbefektetés.
A némileg lassuló ütemű, de országos átlagban jelenleg is tapasztalható árnövekedés továbbra is vonzó befektetési lehetőséget jelenthet a későbbi eladással spekuláló ingatlanvásárlóknak. Már csupán azért is, mert a hasonló vagy kedvezőbb hozamokat kínáló befektetési lehetőségekkel szemben az ingatlanpiac kevéssé inflációérzékeny, így az ilyen befektetések hosszú távon kétségkívül kifizetődnek.
