Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Bérlői oldalról egyre kedvezőbb a magyarok helyzete a hazai ingatlanpiac albérleti szegmensében: bármennyire növekedtek az elmúlt időszakban az albérletárak, fizetésük egyre kisebb részét emészti fel a havi bérleti díj. Ez annak köszönhető, hogy már hosszú évek óta folyamatosan növekszik az átlagkereset, míg a bérleti díjak ettől a meredeken felfelé ívelő pályától elmaradnak.
Növekvő átlagkereset, megtorpant bérleti díjak
Az elmúlt négy évben az átlagbérek nagyot ugrottak, emellett az albérletek átlagára országos szinten alig emelkedett, sőt mondhatni stagnált. Míg Magyarországon az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 2016. január és 2020. január között 165 ezer forintról 250 ezer forintra növekedett, addig az albérletek átlag négyzetméterára nem drágult, 2500 Ft/m² maradt - derül ki az Ingatlannet adataiból. Mivel a nettó átlagkeresetek gyorsabb ütemben (50 százalékkal) növekedtek, az egy szinten rekedő négyzetméter árakkal szemben, a bérlőknek egyre több pénz maradt a zsebükben.
Ingatlannet
A jövőben a két görbe még inkább eltávolodhat egymástól és egyre nagyobb lehet a köztük levő rés, ami azt jelenti, hogy növekedhet a diszkrecionális jövedelem. A legtöbb szakértői várakozás szerint a koronavírus miatt csökkenő ingatlanárakra számíthatunk, ami az albérletek bérleti díjában is megmutatkozhat. Az áresés mértékéről eltérőek a vélemények, de ha csak néhány százalékos visszaeséssel is számolhatunk, már akkor is több pénzt takaríthatnak meg a bérlők. Persze ehhez az átlagkereset jelenlegi szinten tartása vagy esetlegesen a tovább növelése szükséges.
Ennyit költenek a magyarok albérletre
Az ingatlannet.hu és a KSH 2019 utolsó negyedéves adatai azt mutatják, hogy Magyarországon a bérlők havi fizetésük több mint felét költötték bérleti díjra. Viszont a kép megyénként nagyon eltérő.
Öt gazdaságilag aktívnak mondható megyében is többet költenek bérleti díjak kifizetésére, mint országos átlagban: Borsod-Abaúj-Zemplén (54%), Hajdú-Bihar (54%), Bács-Kiskun (54%), Komárom-Esztergom (54%), Baranya (55%) megyékben. Ezzel szemben a másik végleten találjuk Nógrád megyét, ahol a nettó átlagfizetés 32%-át tette ki a bérleti díj. Az országos átlagtól jóval alulmaradnak még olyan dunántúli megyék is, mint Tolna és Zala (34-37%). Tehát a legkisebb arányok esetében is a havi fizetés több mint egynegyede megy el az adott hónap lakhatásának kifizetésére.
Ingatlannet
Érdemes külön megvizsgálni Budapest helyzetét. A fővárosban, hazai viszonylatban mind az átlagkereset, mind az ingatlanok bérleti díja igen magas. Ezen adatok egymáshoz viszonyított aránya így kiugró értéket mutat valamennyi megyéhez képest. Budapesten havi szinten az átlagfizetés valamivel több mint 60 százalékát viszi el a bérleti díj – és akkor még nem is beszéltünk olyan rendszeres kiadásokról, mint a rezsi, az étkezés vagy a szórakozás.
Milyen az optimális arány?
Az, hogy mennyit lenne érdemes albérletre költeni sok mindentől függ, de a 30%-os szabály egy jó kiindulópont lehet. A szabály az 1960-as években közlakásokra vonatkozóan megállapított jövedelemszabályokból származik. Azt javasolja, hogy a havi lakhatási költség ne haladja meg a havi bruttó jövedelem 30%-át. Ez egy olyan iránymutatás, amelyet sok bérbeadó követ bérleti díj meghatározására.
Van egy másik számítási mód is, ami támpontot nyújthat. Jelzálogkölcsönöknél a hitelezők ugyanis általában olyan hitelfelvevőket keresnek, akiknek havi kiadása – beleértve az adósságot is – nem haladja meg jövedelmük 43%-át.
Ha a bérleti díj több, mint a jövedelem 30-40%-a, akkor érdemes elgondolkozni ennek csökkentésén. Jó megoldás lehet erre, egy szobatárs, akivel megoszthatók a költségek. Továbbá a jelenlegi járványhelyzet teret ad a bérlők alkupozíciójának, vagyis lehetőség van kisebb-nagyobb engedmények elérése. Ezen felül pedig a főbérlő az ingatlan hosszú távú bérlését kedvezménnyel is jutalmazhatja.
