Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély január 1-jétől a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja az általa más településen bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja. tv.) szerint - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztató szerint ennek feltétele az, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével (például önálló tevékenység vagy egyéni vállalkozói tevékenység bevételével) szemben nem számol el költséget, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.
A NAV felhívja a figyelmet arra is, hogy a 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezés értelmében az adóalap-kiegészítés alapjául szolgáló összeg megállapítása során a jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni ("78 százalékos szabály") akkor, ha a magánszemély a szociális hozzájárulási adó vagy az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezett. Nem alkalmazható azonban ez a szabály akkor, ha a magánszemély részére azt megtérítik vagy költségként számolhatja el.
Mindebből következik, hogy tételes költségelszámolás választása esetén, ha a bérbeadó magánszemély 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére is kötelezett, az adó- és adóelőleg alapjának megállapításánál nem alkalmazható az úgynevezett "78 százalékos" szabály, mivel az Szja. tv. alapján a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást elszámolhatja költségként.
Ha a bérbeadó a bérbeadásból származó jövedelmének a megállapítására a 10 százalék költséghányad alkalmazását választja, akkor továbbra is a bevétel 90 százaléka minősül az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek
