A több mint háromezer éves sírhely 1922-es feltárása óta a Királyok Völgyének egyik fő látványosságának számít, de az elmúlt kilenc évtized alatt odalátogató, naponta majd ezer turista által okozott hőmérséklet- és légnedvesség-ingadozás végzetes hatással volt a falakat díszítő freskókra. Az emberek lehelete tartalmazta pára és a különböző baktériumok kikezdték a képeket, amelyeket idővel nagyméretű barna foltok torzítottak el.

A síremlék további károsodásának elkerülése érdekében egy nemzetközi szakértőkből álló csoport megépítette annak pontos mását. Az ehhez szükséges digitális technikát a madridi székhelyű Factum Arte cég fejlesztette ki James Macmillan-Scott vezetésével. A háromdimenziós szkennerek, korszerű fényképészeti eszközök és nyomtatók segítségével létrehozott replikákat szabad szemmel nem lehet megkülönböztetni az eredetiektől.

Az Európai Unió által Egyiptomnak adományozott új látványosság a remények szerint hozzásegít az idegenforgalom fellendüléséhez, amely eredetileg az ország bruttó hazai termékének (GDP) a tizenegy százalékát tenné ki, és amely az arab tavasz kezdete óta az országban uralkodó közbiztonsági káosz miatt erősen megcsappant. 

Az egyiptomi hatóságok határozata szerint egy ideig mindkét sírhely nyitva tartja kapuit a látogatók előtt, de az illetékes szervek már 2010-ben bejelentették, hogy az eredeti nyughelyet be fogják zárni. Luxor elhagyatott bazárjaiban a helyi kiskereskedők gyanakodva fogadták a turisták figyelmét felkelteni hivatott látványosságot. Sokak úgy látják, hogy a másolatot akárhol fel lehetett volna építeni, s ezért nem fognak sokan a Nílus-parti városba látogatni.