Az ausztrál kormány tudományos ügynöksége szerint a kutatók nagyjából 100 kilométerenként vizsgálták az ausztrál partvonalat, hogy elkészítsék a világ legnagyobb tengerihulladék-adatbázisát. "Az eredményeink szerint a parthoz közeli vizekben található szemét nagyjából háromnegyede műanyag. Ennek többsége ausztrál forrásokból származik, és a városok közelében koncentrálódik" – mondta Denise Hardesty, a hivatal munkatársa.

A jelentés az Earthwatch Australia, a CSIRO és a Shell hároméves tengerihulladék-kutató és oktatóprogramjának részeként jelent meg. A szemetelést és az illegális hulladéklerakást nevezik benne a probléma két legfőbb forrásának.

A kutatók egyebek mellett üvegre, műanyagflakonokra, konzervekre, táskákra, lufikra, gumidarabokra, fémre, üveggyapotra, halászfelszerelésekre és egyéb eldobott tárgyakra bukkantak.

A jelentés szerint ez a tengeri hulladék nem csupán navigációs veszélyt jelent, hanem pusztítóan hathat a korallzátonyok élővilágára, vegyszereket juttathat a tengeri ökoszisztémákba, és végső soron a turizmusnak is árthat. A vizsgálat szerint a kisebb teknősfajokra különösen nagy fenyegetést jelentenek a lágy műanyagok, amelyeket tápláléknak hisznek és tévedésből elfogyasztanak.

A vizsgált tengeri madarak 43 százalékának volt műanyag a gyomrában: ebből a szempontból az Ausztrália és Új-Zéland közötti Tasmán-tenger, valamint a Déli-óceán bizonyult a legkockázatosabb területnek.

A tengeri madarak, teknősök, bálnák, delfinek, tengeri tehenek, halak, rákok és krokodilok esetében is fennáll a kockázata, hogy hulladékba gabalyodva elpusztulnak, vagy megnyomorodnak.

"Globálisan nézve a tengeri teknősök nagyjából egyharmada nyelhetett már le szemetet, és ez az arány folyamatosan növekszik a műanyaggyártás 1950-es években való megkezdése óta" – mondta Hardesty.