Az alaszkai Mount Churchill tűzhányó 1200 évvel ezelőtti kitörése hamuval terítette be Nyugat-Európát, 7000 kilométerre repítve el a vulkanikus anyagokat - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit a Geology című folyóiratban ismertette.
Az elmúlt kétmillió évben mindössze egy olyan vulkánkitörés ismert, amely 7000 kilométeres távolságra szórta szét a hamut. Ez a Toba-szupervulkán, amely 2800 köbkilométer hamut lövellt ki, beterítve Ázsia déli részét, Indiát és Kelet-Afrikát 75 ezer évvel ezelőtt - olvasható a LiveScience hírportálon és a CBS News hírei között.
A Mount Churchill az Egyesült Államok negyedik legmagasabb tűzhányója, ám 843-ban bekövetkezett kitörésekor "mindössze" 50 köbkilométer hamut lövellt ki. Az eddigi feltételezések szerint a vulkanikus anyagok 1000 kilométeres távolságban borították be a talajt Alaszkában és Kanadában. E kitörés tanúbizonysága az úgynevezett White River Ash-képződmény, a felszín közelében néhol 60 centiméter vastagságot elérő hamuréteg, amely az alaszkai autópálya több szakaszán is látható az útbevágásokban.
Az európai geológusok évtizedekkel ezelőtt fedezték fel Grönlandon és Észak-Európában a vulkanikus hamulerakódásokat, ám azt feltételezték, hogy izlandi tűzhányóktól származnak. 2011-ben vetődött fel egy nemzetközi konferencián, hogy esetleg az európai hamulerakódások összefüggésbe hozhatók a White River Ash-képződménnyel. E felvetés ellenőrzésére a nemzetközi kutatócsoport a kanadai Yukon és Új-Skócia területéről, valamint Grönlandon, Észak-Írországban és Németországban vettek mintákat. Meghatározták az anyagok kémiai összetételét és korát, valamint vizsgálták a vulkanikus üledék, az úgynevezett kriptotefra alakját, "textúráját".
"Minden egyes vulkánkitörésnek egyedi a geokémiai 'ujjlenyomata'" - magyarázta Britta Jensen, a tanulmány vezető szerzője. Bebizonyosodott, hogy az észak-európai és észak-amerikai vulkanikus anyagok a Mount Churchill kitöréséből származnak. "Senki sem számított arra, hogy egy viszonylag mérsékelt erejű vulkánkitörés hamuja eljuthat Európába" - hangsúlyozta Britta Jensen.
Az alaszkaihoz hasonló vulkánkitörések ugyan csak százévente fordulnak elő, ám a légi közlekedésnek fel kell készülnie az ilyen eseményekre. Az izlandi Eyjafjallajökull kitörése 2010 tavaszán öt napra megbénította Európa légiközlekedését, de mi történik egy a Mount Churchillhez hasonló, százszor nagyobb erejű kitörés esetén? "Ilyen erejű vulkánkitörés nem volt a modern légi közlekedés történetében, ám a lehetőséggel számolni kell" - fogalmazott Britta Jensen.
