A Kínai Tudományos Akadémia és a Talieni Természettörténeti Múzeum régészei több mint ezer, kőből, állati csontból vagy agancsból készült eszközt gyűjtöttek össze a feltárás augusztusi kezdete óta Talien város egy mészkőbányájában, a Lote-hegyen.

A kőeszközök, illetve a feltehetően hasonló célból feldarabolt állatcsontok arra utalnak, hogy a Lote-hegyen fekvő terület fontos helyszíne lehetett a korai emberi aktivitásnak - mondta el Huang Vej-ven régész. 

A leletek nagyjából egyidősek lehetnek a pekingi ember néven ismert Homo erectus-fosszíliák egy részével, amelyeket a Csoukoutien barlangrendszerben találtak meg a 20. század elején. Az ottani leletek közül a legrégebbieket az újabb kutatások - a korábbi feltételezéseknél 250 ezer évvel korábbra - 750 ezer évesre datálják, míg a legfiatalabbak mintegy 200 ezer évesek lehetnek.

A Lote-hegyen talált leletekhez hasonlóan a Csoukoutien barlangrendszerben is számos antilop- és szarvasagancsot találtak, amelyet a pekingi ember szintén eszközként használt. A kutatók szerint további egyezés, hogy a Lote-hegyen, hasonlóan a csoukoutieni régészeti anyaghoz, számos elefánt-, tigris- és vaddisznócsontra bukkantak. 

A most feltárt leletek a legkorábbi bizonyítékai lehetnek a kultúra északkelet-kínai jelenlétének, így fontosak az emberi evolúció és a kultúra eredetének kutatása szempontjából is - magyarázta Kao Csun-ling, a Talieni Természettörténeti Múzeum alelnöke. 

A bánya azért bizonyult kedvező helyszínnek a leletek megmaradása szempontjából az egyik kutató szerint, mivel a mészkőben könnyen alakulnak ki olyan repedések és víz vájta barlangok, amelyek menedékül szolgálhatnak a különböző fosszíliáknak. 

Emberi maradványokat egyenlőre nem találtak a helyszínen, a feltárás jelenleg is folyik.