Látott már ilyen gyönyörű felhőket? Erre a 4 fajtára van tudományos magyarázat
Ha minden körülmény adott hozzá, a felhők hihetetlen és gyönyörű látványt nyújtanak. Itt van négy típus a legszebbekből, amelyeknek megvan a tudományos magyarázata, hármat közülük pedig itthon is van esély látni.
A Lifehack gyűjtött össze csodás felhőtípusokat, amelyek kialakulására meg is adta a tudományos magyarázatot. Lássuk a legszebbeket.
Poláris sztratoszférikus felhő: a fenti képen látható jelenség 15-25 kilométer magasan alakul ki, főként hegyek közelében. Szinte csak télen lehet látni, hiszen a sztratoszférában -85 Celsius-fokra van szükség hozzá. Ha tiszta, 10 mikrométernél is kisebb jégkristályok alakulnak ki, akkor a lemenő nap fényében így csillognak. Szép ugyan, de a környezetre nincs jó hatással, ugyanis károsítja az ózonréteget. Ilyet Magyarországon nem lehet észlelni, az északi országokban jellemző.
Poláris mezoszférikus felhő: éjszakai világító felhőnek is nevezik, hiszen szürkület idején figyelhető meg. Vízjég 40-100 nanométer átmérőjű kristályai okozzák, amelyek porszemcsékre telepednek, és visszaverik a már horizont alatt lévő Nap fényét. Körülbelül egy órával napnyugta után vagy ennyivel napkelte előtt látható, június közepétől augusztus elejéig Magyarországon is megfigyelhető.
Tornyos középmagas gomolyfelhő: ez a felhőtípus 2500-6000 méter magasan alakul ki amikor két rétegnyi száraz levegő közrefog egy rétegnyi nedves levegőt. Az így kialakuló vízpára ereszkedik lejjebb, ettől olyan érdekes a formája. A jelenség hasznos is, nyáron ugyanis záporok és zivatarok előrejelzője.
Irizáló felhő: a középmagasan vonuló felhők közepén és szélein ilyenkor spektrális színek mutatkoznak. Többnyire olyan felhőkön keletkezik, amelyek apró vízcseppekből állnak. Minél inkább hasonlít egymásra a felhőkben lévő vízcseppek mérete, és minél egyenletesebb az eloszlásuk, annál feltűnőbb a jelenség. Ilyen felhőkről múlt héten gyönyörű felvételeket küldtek az Időkép olvasói.
