A betegség súlyosságát befolyásolja, melyik napszakban fertőzte meg a szervezetet a vírus – állapították meg állatkísérletek alapján brit kutatók. A herpeszvírus sokkal gyorsabban terjedt az egerekben, ha a pihenőidejük kezdetekor érte őket a fertőzés – írták a tudósok az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában.

A felfedezés részben megmagyarázhatja, hogy az éjszakai műszakban is dolgozók miért betegszenek meg könnyebben és miért gyakoribbak télen a fertőző betegségek – írta a Cambridge-i Egyetem Akhilesh Reddy vezette kutatócsoportja. "Ha rossz napszakban találkozik az ember a kórokozóval, az sokkal súlyosabb akut fertőzést idézhet elő" – olvashatók Reddy szavai az egyetem közleményében.

A kutatók az orrukon keresztül fertőztek meg egereket a herpeszvírus egy változatával. A pihenőidejük elején, tehát az éjjel aktív rágcsálóknál reggel – a testükbe jutott kórokozók mintegy tízszer hatékonyabban szaporodtak, mint az aktív napszakban beadott vírusok. Azoknál a genetikailag módosított egereknél, amelyeknek hiányzott a "belső órájuk", vagyis a napi bioritmust szabályozó kulcsgénjük (BMAL1), ott a napszak nem befolyásolta a fertőzés terjedését, "a vírusok állandó intenzitással szaporodtak" – mondta Rachel Edgar, a tanulmány vezető szerzője.

Amikor sejttenyészeteken tesztelték a vírus terjedését, hasonlót tapasztaltak: a bioritmus génje nélküli sejtkultúrában a herpeszvírus minden napszakban ugyanúgy szaporodott. Ezután megvizsgálták az influenzavírus szaporodását a sejttenyészetekben és ugyanezt az eredményt kapták. A bioritmus és a vírusfertőzés összefüggése a járványokra is befolyással lehet. A kutatók azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a BMAL1 jelű gén az embernél télen kevésbé aktív, mert sok vírus télen gyakrabban okoz fertőzést.

Az eredmények azt is megmagyarázhatják, hogy az éjjeli műszakban is dolgozók miért lesznek gyakrabban áldozatai a krónikus betegségeknek és a vírusfertőzéseknek.