Mikecz Dániel: „Orbánt úgy hozzák le a földre, hogy a levegőbe emelkedik”
A Fidesz meg akarja mutatni, hogy a pártnak van valós társadalmi bázisa, szavazói önbizalmát növelné a digitális honfoglalással – mondja a politológus. De kiket céloz meg Dopeman podcastjával? És ad majd interjút független médiának is?
Bár a valós interjúhelyzeteket továbbra is kerüli a miniszterelnök, egyre többet szerepel podcastokban, mint a DopeMan TV, vagy az Ultrahangban, ahol oldottabban beszél, sőt néha előkerülnek olyan kérdések is, amik a Kossuth rádiós beszélgetésben elképzelhetetlenek. Ezzel Orbán Viktor vajon a trumpi receptet másolja, akinek a kampányában fontos szerepet játszottak a hasonló, a mainstream médiát megkerülő beszélgetések?
Trump már a 2016-os kampányában támaszkodott a közösségi médiára, ezzel közvetlenebb kapcsolatot épített a választóival. Ugyanakkor eleve nagy eléréssel rendelkező podcastokban szerepelt, amiket olyanok is hallgattak, akik nem tájékozódtak a fősodratú médiából, illetve beszélgetésekkel egy-egy számára fontos választói csoportot tudott megcélozni, például a fiatal férfiakat.
Bevallom, én nem nagyon látom azokat az új választói csoportokat, amelyeket a podcasteken keresztül szólít meg a miniszterelnök.
Az igaz, hogy az Eurobarometer felmérése szerint Magyarországon az EU-átlaghoz képes sokan vannak, akik a közösségi médián keresztül tájékozódnak a közéleti eseményekről. Gondolhatja tehát a kormány, hogy erősíteni kell a jelenlétét, így jobban el tudja érni a lemorzsolódott szavazóit.
Némileg más hangot üt meg a miniszterelnök ezekben a megszólalásaiban, ahogy a párt is mostanában.
Voltak már ilyen stílusváltás-törekvések korábban is, amikor – az amerikai alt-right mintájára – a Pesti Srácok és a 888 igyekeztek egy új, laza, szókimondó stílussal megszólítani a fiatalokat, akik nem vevők a hagyományos keresztény-nemzeti beszédmódra. Használták az Amerikában bevált star warsos toposzokat, hogy lázadnak a Birodalom ellen, csak itt a birodalom Brüsszel volt. De a 2022-es választások után úgy érezték, hogy ez nem működött, ezek a fórumok eltűntek, és helyette a Megafont építették fel, most pedig a Nemzeti Ellenállás Mozgalomtól, a Harcosok Klubjától, a Digitális Polgári Köröktől várnak hasonlót.
Nem csak Majka, Dopeman számai is gondot okozhatnak Orbán Viktornak. A gengszterrapper szövegeiről legszívesebben hallgatnak a Fideszben, népszerűségében pedig meg sem közelíti Majkát a miniszterelnök saját Digitális Polgári Körébe invitált előadó, akit a jelek szerint sokkal jobban kisegít Orbán társasága, mint fordítva.
Kikhez jut el ezek segítségével a kormánypárt? Tud így új szavazatokat szerezni?
A Fidesz úgy alakította ki a saját médiáját, hogy nemcsak propagandakiadványai vannak, hanem olyanok is, mint az Index, ami a szürke zónát célozza meg azzal, hogy nem a nyílt kormánypropagandát tolja, de mégis úgy hangolja az üzeneteket, hogy a kormánynak kedvező legyen. A miniszterelnök Hont Andrással folytatott beszélgetése az Öt csatornáján valószínűleg szintén ezt a szürke zónát célozta meg.
Azt legalább megnézték több mint félmillióan, de a Dopemannel való beszélgetésére csak 167 ezren voltak kíváncsiak, a sokkal jobb ultrahangos interjúra is csak ennek a duplája.
Ezek túlmutatnak önmagukon, hiszen már az is hír volt, hogy leült Dopemannel, a sajtó idézett a beszélgetésekből. Azt az érzést kelti a szavazókban, hogy a miniszterelnök itt van közöttünk, olyan témákkal is foglalkozik, amelyek minket is érdekelnek, nem pedig a nemzetközi politika megfejtésével van csupán elfoglalva.
Egy mainstream médiának is ad majd interjút, vagy azzal inkább veszítene?
A Fidesz meg akarja mutatni, hogy a pártnak van valós társadalmi bázisa, szavazói önbizalmát növelné a digitális honfoglalással – mondja a politológus. De kiket céloz meg Dopeman podcastjával? És ad majd interjút független médiának is?
Megválna romániai gázüzletágától a német Eon, de egyelőre nem tud, mert a politika hirtelen beleszól az üzleti szándékokba. Mi állhat a háttérben? – ennek járt utána a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Egyszerű kérdés lehetne, hogy a gázfogyasztásnak mekkora része van a rezsicsökkentési határ fölött, csakhogy a KSH és az MVM adatai között négyszeres a különbség. Márpedig a 2026-os adóemelések egy részét épp ez alapján számolják ki.