Az Országos Bírói Hivatal adatai szerint 2011-től tavalyig összesen 48-an kerültek rács mögé állatkínzás miatt. 2011-ben, 2012-ben és 2014-ben is 11 embernek kellett börtönbe mennie, míg 2013-ban kilenc, a tavalyi első fél évben pedig hat embert ítéltek letöltendő börtönbüntetése.

A cikkben kiemelték, hogy az állatvédelmi törvényben a kutyák láncon tartásának szabályozása is megjelent, és az új rendelkezés a lap szerint már most is érezteti hatását: több vidéki település lakói jelezték a helyi gyepmesternek, hogy inkább le akarják adni a kutyájukat. A gyepmesterek szerint a nagyobb városokban a rendelkezés miatt könnyen megtöbbszöröződhet a kóbor kutyák száma.

A lap több tanyavilágban élővel is beszélt, akik azt mondták: lehetetlen betartani az új rendelkezést, hiszen a tanyák körül nem egy esetben kerítés sincs, így az évek óta láncon tartott állat azonnal "világgá szaladna", és biztosan rátámadna mindenkire, akivel találkozik, mert ezeket a kutyákat nem hobbiból, hanem házőrzőként tartják.

Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora a Magyar Időknek azt mondta: "kommunikációs hézag" van a jogszabály bevezetésében, és a szabályozást talán sokan félreértik majd. A szakértő szerint a jogszabálynak nem az a közvetlen, azonnali célja, hogy minden, jelen állapotában szabad tartásra alkalmatlan kutya is végleg lekerüljön a láncról. Az viszont igen, hogy ezután egy kutya se legyen tartósan megkötve.