A 195 igen szavazattal, 164 ellenében elfogadott kórháztörvény 49 százalékos tulajdonrész erejéig lehetővé teszi a magántőke részvételét az egészségügyi intézmények működtetésében. A törvény értelmében az intézmények tulajdonosai az egészségügyi szolgáltatási felelősséget átadhatják valamely gazdasági társaságnak, amely ezzel jogosultságot kap finanszírozási szerződéskötésre az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP). Az ellátásért felelős társaság közreműködői szerződést köthet egyes intézményi feladatokra más vállalkozással, de elszámolásra az OEP-pel egyedül lesz jogosult. Az egészségügyi dolgozók jogállásáról nem a kórháztörvényben, hanem egy másik jogszabályban rendelkeznek majd.
Az MDF és a Fidesz nemmel szavazott. Csáky András (MDF) szerint a szakmai és érdekképviseleti szervezetek nem támogatják a törvényjavaslatot, így ők sem teszik ezt. Az MDF-frakció arra kéri a köztársasági elnököt, hogy a jogszabály aláírása előtt forduljon normakontrollért az Alkotmánybírósághoz. Az MDF-es politikus szerint nagyon kínos lenne a mindenkori kormányzat számára, ha hónapokkal, évekkel később derülne ki a törvény néhány részéről, hogy alkotmányosan aggályos, és meg kellene semmisíteni, ami lehetetlen helyzetet teremtene a megkötött szerződések, megállapodások esetén. Gógl Árpád (Fidesz) szerint az alkotmányosság több helyen is sérül a jogszabály elfogadásával, mert nem lehet kétharmados törvény által szabályozott feladatot elvonni, korlátozni egyszerű többséggel.
Csehák Judit egészségügyi miniszter szerint az ellenzéki oldalon a betegek riogatása, az egészségügyben dolgozók megfélemlítése folyik. A kormány az egészségügyi ellátás színvonalának javulását reméli a kórháztörvény hatályba lépésétől. Csehák korábban úgy fogalmazott, az állam nem vonul ki az egészségügy finanszírozásából, csak a szolgáltatások fejlesztésének idejét akarja minden eszközzel lerövidíteni. Nem csökken az egészségügyre szánt költségvetési keret, de ez az összeg mindenképpen kevesebb, mint amit az elmaradt fejlesztések, béremelések, intézményi átalakítások felemésztenének. A kormányzat ezért lehetőséget kíván teremteni a magántőke részvételére, amely kiegészíthetné a költségvetési támogatásokat.
A szocialista frakció korábban figyelmeztette a kormányt: amennyiben Mádl Ferenc köztársasági elnök – engedve az ellenzék nyomásának - esetleg nem írja alá a kórháztörvényt, hanem visszaküldi a parlamentnek megfontolásra, úgy a Fidesz-kormányzat által meghozott, de már ebben a ciklusban július 1-jéig felfüggesztett Mikola-féle reformjogszabály lépne hatályba. A kormány éppen ezért hétfőn egy néhány mondatból álló törvényjavaslatot nyújtott be, amely hatályon kívül helyezi a Mikola-féle törvényt.
