Tetszett a cikk?

Európai Unióban a kutatási kiadások jelentős növelésével akarják felpörgetni a gazdaságot és a foglalkoztatást. Az akcióterv, amelyet Philippe Busquin kutatási EU-biztos dolgozott ki, előirányozza az állami és a magánbefektetések jobb koordinációját.

Az Európai Unióban 2010-ig a bruttó hazai termék 3 százalékára kívánják növelni a kutatásra fordított összegeket a jelenlegi 1,9 százalékról. Az Európai Bizottság azzal számol, hogy ennek eredményeként 0,5 százalékkal lesz gyorsabb a gazdasági növekedés és 400 ezer új munkahely létesül. Busquin szerint a kutatási kiadások növelése esély kínál Európának arra, hogy növelje versenyképességét.
Az Európai Unió állam- és kormányfői márciusi csúcstalálkozójukon egyeztek meg abban, hogy az unióban az eddiginél lényegesen többet kell a kutatásokba fektetni, és a ráfordítások kétharmadának a magáncégektől kell származnia. A célkitűzést támogatja a magángazdaság is, amely Európai Vállalatok Kerekasztala néven hozott létre tömörülést a célkitűzésben foglaltak megvalósítására. A Nokia finn mobilgyártó szerint a 3 százalékos cél azonban csak akkor érhető el, „ha Európa vonzóbb feltételeket kínál a kutatásokhoz és az innovációhoz". A cégek szerint főleg a bürokratikus és jogi akadályokat kellene lebontani.
Az Európai Bizottság ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy az európai nagyvállalatok továbbra is jelentős kutatási befektetéseket terveznek Amerikában és Japánban. Az akcióterv ezért adókedvezményekkel ösztönözné a beruházásokat ezen a téren, megkönnyíteni a vállalatok tőkéhez jutását, növelné az állami hozzájárulásokat, és jobban felkarolná a csúcskutatókat.
A brüsszeli bizottság számításai szerint az EU-nak további 500 ezer kutatóra lesz szüksége, hogy 2010-re elérje a célul kitűzött kutatási kvótát. Az EU kormánya már korábban egy sor intézkedést javasolt a tudományos hivatás felértékelődésére és a munkakörülmények javítására annak érdekében, hogy több fiatal embert nyerjenek meg a tudományos pályának. Busquinék szerint Kelet-Európában, a leendő EU-tagországokban rendre arról panaszkodnak a szakemberek, hogy a hivatást anyagilag sem ismerik el.
Hatodik többéves kutatási keretprogramjában az EU 1,58 milliárd eurót, azaz a teljes költségvetés csaknem 10 százalékát különítette el a képzés, a mobilitás és az életpálya-fejlődés terén foganatosítandó intézkedésekre. A program súlyponti témái a tudósok szakmai alapkiképzése az életpályájuk kezdetén, nemzetközi kutatási programok révén, a jobban strukturált képzés a felsőoktatási intézményekben, valamint személyhez kötött ösztöndíjak a kutatók további képzési igényének fedezése céljára. Ezen túl vannak még támogatások a tudósok hazájukba való visszatéréséhez és újbóli szakmai beilleszkedéséhez.
A keretprogramhoz az unió mind a 13 tagjelöltje csatlakozott. Ez volt az első terület, ahol a tagjelöltek közül többen már jóval taggá válásuk előtt – a kilencvenes évek végén – jóformán a teljes jogú tagságnak megfelelő körben kapcsolódtak be az uniós programba. (MTI)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Pozitív lett egy kutya koronavírus-tesztje

Pozitív lett egy kutya koronavírus-tesztje

Több jogot biztosít az új EU-s jogszabály az online kereskedőknek

Több jogot biztosít az új EU-s jogszabály az online kereskedőknek

Ha az ember felül a pánikvonatra, nehéz leszállni róla

Ha az ember felül a pánikvonatra, nehéz leszállni róla