Tetszett a cikk?

Európai Unióban a kutatási kiadások jelentős növelésével akarják felpörgetni a gazdaságot és a foglalkoztatást. Az akcióterv, amelyet Philippe Busquin kutatási EU-biztos dolgozott ki, előirányozza az állami és a magánbefektetések jobb koordinációját.

Az Európai Unióban 2010-ig a bruttó hazai termék 3 százalékára kívánják növelni a kutatásra fordított összegeket a jelenlegi 1,9 százalékról. Az Európai Bizottság azzal számol, hogy ennek eredményeként 0,5 százalékkal lesz gyorsabb a gazdasági növekedés és 400 ezer új munkahely létesül. Busquin szerint a kutatási kiadások növelése esély kínál Európának arra, hogy növelje versenyképességét.
Az Európai Unió állam- és kormányfői márciusi csúcstalálkozójukon egyeztek meg abban, hogy az unióban az eddiginél lényegesen többet kell a kutatásokba fektetni, és a ráfordítások kétharmadának a magáncégektől kell származnia. A célkitűzést támogatja a magángazdaság is, amely Európai Vállalatok Kerekasztala néven hozott létre tömörülést a célkitűzésben foglaltak megvalósítására. A Nokia finn mobilgyártó szerint a 3 százalékos cél azonban csak akkor érhető el, „ha Európa vonzóbb feltételeket kínál a kutatásokhoz és az innovációhoz". A cégek szerint főleg a bürokratikus és jogi akadályokat kellene lebontani.
Az Európai Bizottság ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy az európai nagyvállalatok továbbra is jelentős kutatási befektetéseket terveznek Amerikában és Japánban. Az akcióterv ezért adókedvezményekkel ösztönözné a beruházásokat ezen a téren, megkönnyíteni a vállalatok tőkéhez jutását, növelné az állami hozzájárulásokat, és jobban felkarolná a csúcskutatókat.
A brüsszeli bizottság számításai szerint az EU-nak további 500 ezer kutatóra lesz szüksége, hogy 2010-re elérje a célul kitűzött kutatási kvótát. Az EU kormánya már korábban egy sor intézkedést javasolt a tudományos hivatás felértékelődésére és a munkakörülmények javítására annak érdekében, hogy több fiatal embert nyerjenek meg a tudományos pályának. Busquinék szerint Kelet-Európában, a leendő EU-tagországokban rendre arról panaszkodnak a szakemberek, hogy a hivatást anyagilag sem ismerik el.
Hatodik többéves kutatási keretprogramjában az EU 1,58 milliárd eurót, azaz a teljes költségvetés csaknem 10 százalékát különítette el a képzés, a mobilitás és az életpálya-fejlődés terén foganatosítandó intézkedésekre. A program súlyponti témái a tudósok szakmai alapkiképzése az életpályájuk kezdetén, nemzetközi kutatási programok révén, a jobban strukturált képzés a felsőoktatási intézményekben, valamint személyhez kötött ösztöndíjak a kutatók további képzési igényének fedezése céljára. Ezen túl vannak még támogatások a tudósok hazájukba való visszatéréséhez és újbóli szakmai beilleszkedéséhez.
A keretprogramhoz az unió mind a 13 tagjelöltje csatlakozott. Ez volt az első terület, ahol a tagjelöltek közül többen már jóval taggá válásuk előtt – a kilencvenes évek végén – jóformán a teljes jogú tagságnak megfelelő körben kapcsolódtak be az uniós programba. (MTI)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Íme a magyar kéz által rajzolt kombi Mercedes EQS luxus-villanyautó

Íme a magyar kéz által rajzolt kombi Mercedes EQS luxus-villanyautó

Erzsébet nem azért lett királynő, hogy lemondjon

Erzsébet nem azért lett királynő, hogy lemondjon

Így növeld a sárkányodat: Moszkváról Pekingre helyezné át a keleti nyitás súlypontját Orbán

Így növeld a sárkányodat: Moszkváról Pekingre helyezné át a keleti nyitás súlypontját Orbán