Ez áll az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) eljuttatott népszavazási kezdeményezésben, amelyet a Fidesz–MPSZ és a Fidelitas jegyez. Ha az OVB és az Alkotmánybíróság szerint a kezdeményezés nem ütközik az alaptörvénybe, a választópolgárok kinyilváníthatják akaratukat a kérdésben.

Ehhez hasonlót már tesztelt az Orbán-párt. A „Nemzeti Petíció” második pontja szerint „Mindenkinek joga van a biztonságos megélhetéshez. Ezért arra kérjük a kormányt, hogy a bérből és fizetésből élők érdekében állítsa le a privatizációt, védje meg a magyar munkahelyeket, és támogassa a magyar vállalkozókat!” Ezt tavasszal több mint egymillió ember támogatta aláírásával, hogy aztán a kormánypárti többségű parlament a petíció többi pontjával együtt lesöpörje a napirendről. Megmaradt viszont a név- és címlista, amely birtokában a fideszes politikusok magabízóan ígérhetik, egy hét alatt összegyűjtik a referendum kiírásához szükséges 200 ezer hiteles aláírást.

A mostani kezdeményezés előkészítettségében mindenképpen alulmúlja a márciusit. A Fidesz a petíciós kampányát Orbán Viktor nagygyűlésen jelentette be, míg a mostanit Áder János a Nap-kelte hétfő reggeli műsorában. A mostani népszavazásnál zavar mutatkozott a kérdés megszövegezésénél is. Az Áder által felolvasott kora reggeli változat címzettje még a kormány volt, hogy aztán délutánra a népi kezdeményezést már a parlamentnek adresszálják. A „kibeszélést” követően pedig nem volt csoda, hogy az Országgyűlésben a Fidesz nem tudta meglepni a kormánypártokat, a Kuncze Gábor által felkínált magas labdát a miniszterelnök és pénzügyminisztere ütötte le. A kommunikációs hátrányt pedig a torokbántalmakkal küzdő Pokorni Zoltán képtelen volt ellensúlyozni.

Ezzel együtt a kormány hosszabb távon aligha számolhat a Fidesz kommunikációs hátrányával, a legnagyobb ellenzéki pártnak kezdeményezésével ugyanis egy időre biztosan sikerül tematizálni a közbeszédet. Az utóbbi hetek történései bizonyították, Orbán Viktor és a Fidesz úgy döntött, szemernyi laufot nem ad Gyurcsánynak és csapatának, totális offenzívát indít ellene. Nem szeretné, ha az új kormány kihasználva az indulás biztosította várakozásokat népszerűsége növelésére konvertálná, és megközelítené a 2006-os választás toronymagas esélyesének számító Fideszt. A kormánytagok és különösen a miniszterelnök személyét lejárató kampányuk, amely Gyurcsány kriminalizálásától sem riad vissza, a hétfői kezdeményezéssel új vágányra vált.

A Fidesz láthatóan gúzsba kívánja kötni a kormányt. Nem elsősorban a költségvetési kérdésekben akarja megbénítani, bár biztosan kellemetlenül érinti majd a kieső privatizációs bevétel, hanem politikailag kívánja béna kacsává tenni. A referendum a bankárkormány címkéjétől a rendkívüli bankadó és az árfolyam-nyereségadó bevezetése árán is szabadulni kívánó Gyurcsányt most a magánosítás melletti kiállásra kényszeríti, és a privatizáció felgyorsítására ösztönözheti, amely újabb támadási felületet kínál a Fidesznek. És ahogy sikerült Medgyessy pozícióját bankár múltjával gyengíteni, éppúgy sikerülhet most a privatizáció démonizálásával az egykori privatizációs tanácsadó és vagyonát a magánosítás révén megszerző Gyurcsányét is.

A piacgazdaságban szokatlan kérdésre az emberek többsége most bizonyosan igennel válaszolna. A népszavazási törvény 25 százalék plusz egy szavazatot ír elő a referendum érvényességéhez. A Fidesz az európai választáson is bizonyította, képes ekkora tömeget az urnák elé vinni, és a közvélemény-kutatások is magabiztossá tehetik. De Orbán Viktorék számára annak is pozitív hozadéka lehet, hogy a népszavazás megtartásáig, ami eltarthat félévig is, a kormány bizonyosan defenzívába kényszerül. A koalíciónak nem elég ugyanis eljelentékteleníteni a kezdeményezést, saját, zömmel baloldali érzelmű híveit kell rávenni arra, hogy a privatizáció mellett szavazzanak.

Ha az OVB és az Alkotmánybíróság nem fekszik a referendum elé, az lehet a Gyurcsány-kormány első erősen rizikós feladata, hogy hogyan tud kikászálódni a Fidesz állította kommunikációs és főleg politikai csapdából. Ha viszont nem sikerül a kelepcéből szabadulni, és a referendumot követően a Fidesz megnyeri a választásokat, a Fidesznek kell majd azzal megbirkóznia, hogyan nyeri vissza a népszavazással elkártyázott állami vagyonkezelői szabadságát. De Orbán Viktort - aki kormányfőként a végrehajtói hatalom megerősítésén munkálkodott – most láthatóan nem ez izgatja.