Ha a dunántúli Mórágy vagy Liszó közelében építenék meg a radarállomást, akkor ez egyrészt több 10 milliárd forintos többletköltséget jelentene, másrészt kiegészítő radarokat is építeni kellene, mert azok nélkül nem lehetne teljesen lefedni az ország területét - állítja a Zengő-bizottság a csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében.

A bizottság a NATO-lokátor három korábban megnevezett telepítési helyszínén túl vizsgálta meg negyedik lehetőségként, hogy a Dunántúlon síkvidéki lokátorokkal biztosítsák az ország védelmét. A mórágyi, illetve a liszói helyszínre telepített radar egyikével sem lehetne lefedni azt a területet, amelyet a Zengőre tervezett radarral képesek lennének - olvasható a jelentésben.

Mórágy a Kelet-Mecsek és a Duna között elterülő Geresdi-dombság térségében található. A másik helyszín a Dél-dunántúli dombvidéken, a Nagykanizsától délre fekvő Liszónál kijelölt terület. Mindkét helyszín esetében a horvát hegyvidék, illetve a Mecsek hegység közelsége nagymértékben lecsökkenti a délnyugati, valamint a keleti irányokban a felderítési lehetőséget.

A kis repülési magasságon a repülőeszközök felderítése a követelményeknek megfelelően nem biztosítható minden irányban. A jelentés szerint mindkét esetben réskitöltő radarok használatára lenne szükség. A bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy ha a kormány nem a Zengőt választja a radar telepítési helyszínének, akkor a NATO-nál szerződésmódosítást kell kezdeményezni.

Korábban Medgyessy Péter miniszterelnök szorgalmazta, a bizottság vizsgálja meg, hogy Magyarország "azt a kockázatot viseli el inkább, hogy nem lát ezer méter alatt, és egy kisrepülő ellenséges szándékkal emberéleteket veszélyeztet, vagy nagyon fontos és megóvandó természeti értékeket tart ebben az ügyben fontosnak".