Versenyfutást indított el a magyar falu "megmentéséért" Orbán Viktor Fidesz-elnök februári évértékelő beszéde, amelyben szorgalmazta, a kistelepüléseken szervezzenek úgynevezett faluparlamentet. Alig két hétre rá ugyanis Glatz Ferenc akadémikus is meghirdette a Párbeszéd a vidékért mozgalmat (HVG, 2005. március 19.). A Fidesz-MPSZ Polgári Kormányzás 2006 munkacsoportjának vezetője, Navracsics Tibor nem is hagyta ki, hogy a múlt pénteki alcsútdobozi faluparlament után némi malíciával meg ne jegyezze a HVG-nek: a kormányoldal kezdeményezése kísértetiesen hasonlít a Fideszére.

Faluparlament az alcsúti csarnokban © Müller Judit

Annyiban biztosan, hogy mindkét kezdeményezésnél hangsúlyozzák a pártsemlegességet. A faluparlamentek mindenki előtt nyitottak, hangoztatják a fideszesek, és a Párbeszéd mozgalom is azt hirdeti, hogy figyelmen kívül hagyja a politikai hovatartozást. Mindkét esetben kiemelt célként kezelik a falvak elnéptelenedésének megakadályozását. A HVG kérdésére Glatz nemtetszését fejezte ki, hogy bárki szembeállítsa a két kezdeményezést, arra pedig, hogy a Párbeszédből nem lesz pártpolitikai akció, saját személyét mondta garanciának. A jobboldalt azonban ez nem győzte meg: a faluparlamenteket szervező Arnóth Sándor (HVG, 2005. április 16.) úgy fogalmazott, hogy a Párbeszéd mozgalmat a "szocik" hozták létre. Tény, hogy a meghirdetés után három nappal Glatz - aki később az MSZP köztársaságielnök-jelöltségéért is indult, de lemaradt Szili Katalin mögött - megállapodott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel egy új vidékpolitikai program kidolgozásában. Ezt a munkát a kormány 60 millió forinttal támogatja. A faluparlamenti gyűlések is pénzbe kerülnek persze, ezt azonban a pártkasszából állják - mondják a fideszes szervezők -, hacsak összetételének köszönhetően a helyi önkormányzat nem segít az esemény megrendezésében. Arra a MSZP-s kritikára pedig, hogy a faluparlamentek valójában a Fidesz-MPSZ szavazóinak aktivizálását szolgálják, Arnóth annyit mondott a HVG-nek: ez a pálya a szocialisták előtt is nyitva áll. Kétségtelen, az MSZP-nek jól jönne, ha további vidéki választókat tudna megnyerni, minthogy a falusi, kisvárosi voksolóknál a Fidesz-MPSZ tartósan és biztosan vezet előtte.

A faluparlamentek szervezői mindenesetre elégedettek. Az április közepi albertirsai fórumon például negyven-ötven környékbeli áldozta az estéjét arra, hogy a Fidesz-MPSZ helyi vezetőinek meghívására a köz ügyeivel foglalkozzon. A rendezők alaposan felkészültek: zenei aláfestéssel énekeltették el a Himnuszt, majd gondolatébresztőként ellenzéki nézőpontú előadások következtek helyi politikusoktól az önkormányzatiságról, az agráriumról, a vállalkozásról, az oktatásról. Bár az unszolás ellenére egész este csupán egyetlen helybéli választópolgár hozzászóló akadt, ő azonban - az egyébként visszafogott hangvételt megtörve - meglehetős határozottsággal agitált a jelenlegi parlamenti ellenzék mellett. Szerinte jövő májusban "gondolkozás nélkül a jobboldalra kell szavaznia mindenkinek", mert "ha ezek a rablóbanda-ivadékok itt még hatalmat kapnak", kő kövön nem marad. E summázatot "Hajrá, Magyarország!" felkiáltással zárva nagy tapsot kapott a felszólaló, a rendezők pedig - a Szózat közös eléneklése után - begyűjtötték azok nevét, akik később esetleg a megyei szintű faluparlamenten is képviselnék településük ügyét. A küldöttállítás ugyanis nem feltétlenül választás útján történik, lehetnek önjelöltek, delegáltak vagy kiválasztottak is a megyei, majd országos faluparlamentre meghívottak között. Ez utóbbi fórumnak egyébként külön irányító testülete is van, amelyben helyet kapott - vidéki pedagógusok, orvosok, gazdálkodók mellett - Eperjes Károly színész is.

Alberirsával ellentétben nagy volt viszont az aktivitás az orbáni kötődések miatt országos hírnévre szert tett Alcsútdobozon, ahová a közeli Csákvárról például autóbusszal vitték a szimpatizánsokat - ahogy korábban a csákvári rendezvényt is megtisztelték az alcsútiak. Az így összegyűlt hetven-nyolcvan érdeklődő közül tucatnyian szólaltak fel.

"Egy kátyúnak nincs világnézete" - utalt a falvak közös gondjaira Arnóth. Valóban, a Fidesz-MPSZ által szervezett rendezvényeken, illetve a kormány által támogatott és inkább szakemberek által látogatott Párbeszéd-fórumokon rendre ugyanazok a problémák fogalmazódnak meg. Ilyen például a községi oktatási intézmények bizonytalan jövője, sokak víziója szerint ugyanis előbb-utóbb a falu is elsorvad, ha nincs iskolája. Arnóth (aki a hajdú-bihari Püspökladány parlamenti képviselője) saját példáját említette: három gyermeke közül egyik sem reménykedhet abban, hogy munkát kap szülőfalujában, miután elvégzi az egyetemet. Ugyanezért aggódott az agrártárca főosztályvezetője, Font Erzsébet a Párbeszéd kecskeméti tanácskozásán, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a műszaki, hanem a szellemi infrastruktúra hiánya is beláthatatlan következményekkel jár a falvakra.

Visszatérően gondként emlegették a pályázati pénzek elosztása körüli visszásságokat, a vidékfejlesztési intézményrendszer folyamatos változtatását is. Az alcsútdobozi faluparlamenten a választókerület országgyűlési képviselője, az egykor MDF-s, pillanatnyilag a függetlenek padsoraiban ülő Kelemen András egyenesen azt állította, hogy az államigazgatásban szándékosan késleltetik a kifizetéseket, a határidőt túllépve keresnek ürügyet és kérnek hiánypótlást az ügyintézők. Egy másik Fidesz-fórumon, a Somogy megyei Igalon pedig Ráksi független polgármestere, Garai István emlegette fel azt az esetet, hogy kulturális célokra szerettek volna felújítani egy termet, de pályázni akkor éppen csak színpadtechnikára lehetett. Nekik azonban erre nincs szükségük, viszont az ablakokat ki kellene cserélniük, nehogy a huzat kivigye a nézőket.

A Glatz-féle Párbeszéd mozgalom hangoztatott célja az, hogy az Országgyűlésnek és a köztársasági elnöknek benyújtsanak egy vidékpolitikai chartát (ez várhatóan nyárra készül el), valamint felállítsanak egy Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsot, amelyben a civil szervezetek, a szakértők és az önkormányzatok mellett a négy parlamenti párt is részt vesz. A chartával azt szeretnék elérni, hogy javaslataik beépüljenek a második nemzeti fejlesztési tervbe, és azokat már a jövő évi költségvetésben vegyék figyelembe. Navracsics ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: elképzelhető, hogy lesznek "csatlakozási pontok", de talán nem szükséges egységes programot kidolgozni, hiszen a lényeg a választás lehetősége, adott esetben akár két konkurens falukép között. Ezek őszre - a szervezők ígéretei szerint - törvénytervezet, illetve programcsomag formájában öltenek testet.