Az AP amerikai hírügynökség szerint George Bush látogatására árnyékot vetettek az Amerika terrorellenes harcával kapcsolatos aggodalmak. Más európaiakhoz hasonlóan, számos magyar bírálja Amerika iraki jelenlétét, a terrorizmussal gyanúsítottaknak Guantánamón fenntartott amerikai börtönt, az Európában lévő titkos CIA-börtönökről szóló jelentéseket, valamint az iraki Abu Graibot és Hadíszát körülvevő ellentmondásokat. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanakkor óva intett az Egyesült Államok és Európa nézeteltéréseinek túlzott hangsúlyozásától. Bush előzőleg találkozott Sólyom László magyar elnökkel, aki összekapcsolta a világ terrorizmus elleni harcát azzal, hogy azt "a nemzetközi joggal összhangban és az emberi jogok tiszteletben tartásával" szükséges folytatni", utalva ezzel arra az európai felfogásra, hogy terrorellenes hadjárata során az Egyesült Államok gyakran átlép jogi normákon. Rövid válaszában Bush nem felelt Sólyom aggodalmaira, ehelyett Magyarország 1956. októberi forradalmára koncentrált (...), egy "Új Európa" vibráló jelképének nevezve azt - írta az AP.
   
Budapestnek és Washingtonnak nem sikerült közelíteniük álláspontjukat az óceán túlpartjára utazó magyarok vízumkötelezettségének megszüntetése ügyében. Erre a következtetésre jutottak az ITAR-TASZSZ tudósítása szerint az újságírók, annak a rövid sajtóértekezletnek az alapján, amelyet George Bush és Gyurcsány Ferenc a kétoldalú tárgyalások eredményéről tartott, s amelyen megfosztották őket a kérdezés lehetőségétől.

Ha Bécs volt a kötelező gyakorlat az amerikai elnök számára, Budapest a szabadon választott - vélte a dpa német hírügynökség, egybevetve a két vizitet. Míg Bécsben kritikus megjegyzéseket és kérdéseket kellett meghallgatnia az EU-Egyesült Államok csúcson, budapesti látogatása teljes egészében egy történelmi esemény, az 1956-os népfelkelés jegyében zajlik le. Ez olyan téma, amely "fekszik" George Bushnak a maga világos szereposztásával, a jó és a rossz, a fekete és a fehér szembenállásával. Bécstől eltérően Budapesten nem voltak újságírói kérdések. Ellentüntetők ezrei helyett a globalizáció és a háború néhány maroknyi ellenzője gyűlt egybe a magyar fővárosban. Csupán Sólyom László köztársasági elnök hozta szóba az emberi jogok kellemetlen kérdését. Bush azonban barátságosan mosolyogva hallgatta a fejtegetést - írta a dpa.

Az amerikai elnök látogatása nagy lehetőséget jelent Magyarországnak arra, hogy a legnagyobb súllyal bíró kelet-európai országgá váljon a nemzetközi színtéren - vélte az International Herald Tribune. A Párizsban megjelenő angol nyelvű újság hangsúlyozta: az 1989-es rendszerváltás óta valamennyi amerikai elnök kijelölte első számú partnerét Kelet-Európa volt kommunista országai közül. Georges W. Bush számára ez tavaly decemberi leköszönéséig Aleksander Kwasniewski lengyel államfő volt. Azóta azonban Nyugat-Európához hasonlóan - Angela Merkel német kancelláron kívül - nincsen meghatározó kelet-európai vezető a nemzetközi színtéren. "Bush magyarországi látogatása lehetőséget biztosít Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, hogy betöltse ezt az űrt" - mutatott rá az IHT.

Az IHT ugyanakkor felhívta a figyelmet: 16 évvel a rendszerváltás után még mindig nem világos, Magyarország hogyan határozza meg nemzeti és stratégiai érdekeit, s hogyan képzeli viszonyát egyik oldalon Oroszországgal, a másikon pedig az Egyesült Államokkal. A lap szerint sokak szemében Magyarország túl közel áll Oroszországhoz, mert az orosz elnök márciusi látogatásakor Gyurcsány nem emelte fel a szavát az emberi jogok, a sajtószabadság és a civil szervezetek oroszországi helyzete miatt. Az iraki invázió támogatásával, az Afganisztánba és a Balkánra küldött csapataival, valamint az iraki tiszteket képző NATO-tisztek biztosításával Magyarországnak ugyanakkor sikerült az Egyesült Államokkal is jó viszonyt kialakítania.

Az amerikai elnök budapesti látogatása azt üzeni Oroszországnak, hogy folytatódik az európai térség újrafelosztása - mondta egy orosz tudós az MTI moszkvai tudósítójának. Vizitjén Bush a nemzetközi közösség vezetőjének áldását adja Magyarország választására, amely a NATO-hoz és az EU-hoz csatlakozva belpolitikájában elkötelezte magát a demokrácia mellett, külpolitikájában pedig átállt a másik oldalra Oroszország szempontjából - vélekedett Viktor Kremenyuk, az Egyesült Államokkal és Kanadával foglalkozó orosz akadémiai kutatóintézet tudományos tanácsának elnökhelyettese. Az Egyesült Államok és Európa jó kapcsolatainak helyreállítása bizonyos mértékig sajnos az Oroszországgal való közös szembenállás alapján megy végbe - állapította meg a történész, hozzátéve: ami Oroszországban történik, az nyugtalanságot kelt mind Amerikában, mind Európában.