A Budapesten hajléktalanokkal dolgozó Szilágyi Gyula és Pál Csaba (előbbinek számtalan szociográfiája jelent már meg) két hétig hajléktalannak adta ki magát Kecskeméten, hogy megtapasztalják, mivel kell szembesülniük a fedél nélkülieknek. A két férfi - akit egy ugyancsak hajléktalannak öltöző operatőr, Simon Zoltán rejtett kamerájával kísért - álcából személyes történetet talált ki, eszerint egy szegedi paprikaültetvényen kerestek munkát, de az befuccsolt, így kerültek az utcára.

Szilágyi és Pál © RTL Klub

Szilágyiék egy kecskeméti hajléktalanszállón találtak menedéket, ahol jobbára kellemes tapasztalataik voltak. Napjaikat egy nagyáruház parkolójában koldulással igyekeztek eltölteni. Borzasztó rossz érzés, húsz perc kéregetés után oda az ember önbecsülése - magyarázta a műsorban egyikük. “Éreztük a megvetést, s ezt egyáltalán nem könnyű elviselni” - mondta Szilágyi. Ugyanakkor arról is beszámoltak, a kecskemétiek toleránsabban viselkedtek velük, mint ahogyan azt Pesten tapasztalni.

Szörnyű az üresség, a rendszertelenség, hogy szétfolynak a napok, az ember szociális kómába esik, annyira azonosul a kolduló szereppel - mondták egy hét után a szereplők. Ilyenkor az ember már képtelen feltalálni magát, folyamatosan erodálódik, annyira, hogy még a másik (a valódi) hajléktalan iránti empátia is elfogy belőle, csak a túlélés érdekli - meséltek tapasztalataikról.