Péterfalvi Attila ismételhet © Dudás Szabolcs

Az államfő a Sándor-palotában a parlamenti pártok frakcióvezetői előtt ismertette döntését. Sólyom László úgy fogalmazott: minden megválasztott ombudsmannak óriási a felelőssége.

Péterfalvi Attila kapcsán azt mondta, őt kevésbé kell bemutatni, mert hat évig már betöltötte ezt a tisztséget.

Nagy Boldizsárról kiemelte, hogy mint nemzetközi jogász, ő hozta be a jövő nemzedékek biztosának eszméjét Magyarországra. Sólyom hozzátette azt is, hogy Nagy Boldizsár a Bős-Nagymaros vízlépcső ügyében a hágai perben Magyarországot képviselte, és részt vett a tiszai ciánszennyezés ügyében is. (Nagy Boldizsár és Péterfalvi Attila életútját cikkünk második és harmadik részében olvashatja! - a szerk.)

A parlamenti pártokat Répássy Róbert (Fidesz), Rubovszky György (KDNP), Lendvai Ildikó (MSZP), Herényi Károly (MDF) és Gusztos Péter (SZDSZ) képviselte a Sándor-palotában.

Akik eddig voltak:

Gönczöl Katalin állampolgári jogok (1995-2001) Lenkovics Barnabás állampolgári jogok (2001-2007) Szabó Máté állampolgári jogok (2007-) Polt Péter általános helyettes (1995-2000) Takács Albert általános helyettes (2001-2007) Kaltenbach Jenő nemzeti és etnikai (1995-2007) Majtényi László adatvédelmi (1995-2001) Péterfalvi Attila adatvédelmi (2001) Kállai Ernő a nemzeti és etnikai jogok (2007-)

Magyarországon az Országgyűlés 1993. június 1-jén - kétharmados törvényként - fogadta el az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról (ombudsmanról) szóló törvényt.

Ennekértelmében az ombudsman feladata, hogy "az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen". Az ombudsmant a köztársasági elnök jelölése alapján az Országgyűlés választja kétharmados többséggel, hatéves időtartamra.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettese poszt - az Országgyűlés döntése alapján - július 2-i hatállyal megszűnt, ennek a döntésnek a célja az volt, hogy létrehozhassák a jövő nemzedékek ombudsmanjának tisztségét. Az új országgyűlési biztos feladata, hogy figyelemmel kísérje, értékelje és ellenőrizze azon jogszabályi rendelkezések érvényesülését, amelyek biztosítják a környezet és a természet állapotának fenntarthatóságát és javítását. 

2007. november 26-án az Országgyűlés 348 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett megszavazta a jövő nemzedékek ombudsmanjáról szóló törvénymódosítást. 

A köztársasági elnök ombudsman-jelöltjeiről egyelőre egyik parlamenti párt sem alakította ki a hivatalos álláspontját, ám arra ígéretet tettek Sólyom Lászlónak, hogy mielőbb döntést hoznak.

Arra a kérdésre, mikor dönthet a jelöltek ügyében az MSZP képviselőcsoportja, Lendvai Ildikó frakcióvezető azt mondta, nem szabtak maguknak határidőt. Megjegyezte: a frakciók általában a hét elején szoktak ülésezni. A szocialista politikus saját véleményeként azt mondta, továbbra sem tartja kívánatos eljárásnak, hogy egy parlamenti funkcióra történő jelölés előtt az államfő nem egyeztet előre a frakciókkal. Megjegyezte ugyanakkor, hogy döntése során nem a jelölési eljárásról alkot majd véleményt a szocialista frakció, hanem a jelöltek személyéről.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója arról beszélt, hogy igyekeznek még ezen a héten kialakítani álláspontjukat a két jelölt kapcsán. Utalt arra, hogy a házbizottságban a pártok a december 17-ei ülésnapra tervezték az ombudsmanok megválasztását, ám előtte még az illetékes bizottságokban is meg kell hallgatni a két biztosjelöltet.

A fideszes képviselő hangsúlyozta: tudomásul veszik a köztársasági elnök jelölési eljárását, a korábbi biztosválasztásokat ugyanakkor nagyban segítette, hogy a frakciók előzetesen tudtak egyeztetni a jelöltekről, így nem kellett fiaskótól tartani. Répássy Róbert bízik abban, hogy a két jelölt el tudja nyerni a parlament kétharmados többségének bizalmát.
 
Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese azt mondta, a liberális képviselőcsoport jövő hétfői ülésének napirendjén szerepel az ombudsmanjelölés kérdése. Mint mondta, ígéretet tud tenni arra, hogy döntést hoznak. Gusztos Péter közölte: mindent megtesznek azért, hogy még az idén, karácsony előtt megszülessen a döntés.

Az SZDSZ képviselője személyes véleményeként megjegyezte: az államfő két olyan jelöltet állított, aki megfelel az ombudsmani tisztség betöltőivel szembeni alapvető elvárásoknak. Ezek közé sorolta a magas szintű felkészültséget, valamint azt a személyes alkalmasságot, ami képessé teszi őket az "egyszemélyes intézményi poszt" megfelelő súly és tekintély melletti betöltésére.

Nagy Boldizsár 1953. október 22-n született Budapesten. 1977-ben az ELTE jogi karán, 1987-ben a BTK filozófia szakán  szerzett diplomát, majd az Egyesült Államokban a Johns Hopkins Egyetemen, és Bolognában folytatott tanulmányokat. Ezen kívül Salzburgban, Strasbourgban és Hágában nemzetközi tanfolyamokon vett részt.

1983 óta tanít az ELTE-n, jelenleg az Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Tanszékén egyetemi adjunktus, 1998 óta vendégprofesszor a Közép-európai Egyetem Nemzetközi kapcsolatok és Európai tanulmányok tanszékén.

Külső szakértőként részt vett számos törvény megalkotásában (szerződéskötésről, a menedékjogi, az állampolgársági és az idegenrendészeti törvény. Számos nemzetközi jogi tárgyaláson képviselte Magyarországot, többek között 1998-2002 között, valamint 2004 óta tagja a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi ítéletének végrehajtásáról folytatott magyar-szlovák kétoldalú tárgyalásoknak. Nemzetközi konzulens volt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság, illetve az Európa Tanács számos tanácskozásán és 1993-tól magyar konzulens volt egyebek mellett a Külügyminisztérium tárgyaló delegációjában Bős-Nagymaros ügyében a hágai Nemzetközi Bíróság előtt. 

Számos előadást tartott külföldön, nemzetközi szerkesztőbizottságok és tudós társaságok, illetve tanácsadó testületek, kuratóriumok tagja.

1985-ben kiemelkedő kutatásért Bolognában C. Grove Haines díjjal tüntették ki, 2001-ben megkapta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Menedék díját és 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét.

Társszerző vagy szerkesztő 15 könyvben, közölt több mint 50 tanulmányt és számos rövidebb írást, mind szakmai folyóiratokban, mind azokon kívül.

Péterfalvi Attila 1957. március 29-én született Budapesten. 1981-ben végzett az ELTE Jogtudományi Karán. 1982-83-ban a Jogi Továbbképző Intézetben tanult, külkereskedelmi szakjogász lett.   

1981-1983 között igazgatási előadó volt a Veszprémi Tanácsnál, majd 1983-1986 között osztályvezető-helyettes a Veszprémi Közúti Igazgatóságon.    

Péterfalvi Attila docens, húsz éve oktat, az Államigazgatási Főisokalán, majd a Corvinus Egyetemen, 1986-2001 között az Államigazgatási Főiskola tanára volt. Főiskolai jegyzeteket írt a civilisztikáról és az informatika címen. Közvetlenül a rendszerváltás előtt megalapította a polgári ügyekkel foglalkozó Péterfalvi és társa Ügyvédi Irodát.

1991-ben NATO-ösztöndíjjal Torontóban és Washingtonban tanult adatvédelmet. Hazatérése után az 1994-es választásokra készülő Fidesz szaktanácsadója volt. 1996-2000. között választott bíró a Magyar Kézműves Kamara mellett szervezett Választottbíróságon, ugyancsak 1996-tól 2001 júniusáig az adatvédelmi biztos (Majtényi László) tanácsadója volt.
 
2001 december 11-én az Országgyűlés az adatvédelmi biztossá választotta. Az ombudsmani mandátuma december 13-án jár le.