A  költségek bemutatásától azért zárkózott el Apáthy Endre, mivel szavai szerint azok "érzelmeket ébresztenek" és addig amúgy sem lehet azokról beszélni, amíg nem dől el, hogy milyen lesz az állomás építési módja. A Duna alatti talaj ugyanis nem vízzáró, ezért a biztonság mindenképpen megelőzi a költséget - folytatta. A bányászott alagút helyett műszigetes megoldást vizsgálnak most, amelynek az a lényege, hogy a peron építése idején elzárnák az állomást a Dunától.

Amennyiben a peronok nem épülnének meg decemberre - amikor a Fővám térre érnek a fúrópajzsok - akkor az állomás kialakítását csak a pajzsok elhaladása után kezdi meg a Hídépítő. Ezzel a végső határidőt nem veszélyeztetik, de problémát jelenthet az, hogy a földet a Gellért téren kell a felszínre hozni. Ennek az állomásnak az építésében is részt vesz a társaság.

A Szabadság híd felújítása - amelyet szintén a Hídépítő végez - az év végére készül el, jelentette be a tájékoztatón Sal László vezérigazgató helyettes.

A Hídépítő Zrt. múlt évi árbevétele 112 milliárd forint volt, ebből a saját teljesítmény mintegy 70 milliárd forintot tett ki (a különbség a különböző konzorciumokban résztvevő tagokat illette), a nettó eredmény pedig 3 milliárd forint volt - mondta az MTI kérdésére Fehér László vezérigazgató. Az idei évre 60-65 milliárd forint saját teljesítményű árbevétellel és fél-egy milliárd forint közti eredménnyel kalkulálnak.

A cégbírósági adatok szerint a társaság jegyzett tőkéje 1993 óta 820 millió forint. A cégjegyzékben ez év március 20-a óta egyedüli tulajdonosként Apáthy Endre szerepel. A vezérigazgató elmondta, hogy a korábbi francia tulajdonos Vinci Construction S.A. sokáig mint önálló magyar céget engedte működni a Hídépítő Zrt.-t. A konfliktusok akkor kezdődtek, amikor ez a lehetőség megszűnt, és ezért került sor a cég visszavásárlására.