© Müller Judit

„Ne mucikázzunk, meg ne ketteskézzünk, ez fontos; az idős embernek is van neve és szereti, ha azon szólítják” – mondja Majercsik Eszter, a Szent Margit Kórház geriátriai osztályának osztályvezető főorvosa, miközben az ágyak fölé ragasztott papírokat mutatja: a beteg neve, alatta pedig a megszólítás, amit hallani szeretne. „Bár 2020-ra minden negyedik ember hatvan év feletti lesz, jelenleg csak 50-60 geriátriai szakember van Magyarországon” –  magyarázza, hozzátéve: a geriátria nem csupán az ellátásra szoruló idős ember fizikai, hanem a mentális gondozását is jelenti. Az „öregedés” helyett jobban szeretem az „idősödni” kifejezést – mondja, majd arról beszél: fontos, hogy minden idős ember az állapotának megfelelő helyen legyen, és olyan ellátást kapjon, amilyenre szüksége van – beleértve az orvosi, ápolási és pszichés gondozást.

Nyelvében él a nemzet

Megette már a kenyere javát, elhullatta már a csikófogait, a cinterem felé fordult már a rúdja, elunta a frisset, csak a lassút járja, kikopott a sátoros ünnepekből, túl van már az innen, vénebb az országútnál, a hamut is mamunak mondja, estefelé van. (Forrás: Magyar szókincstár, 1999)

A köznyelvben „elfekvőként” elhíresült ápolási osztályok rideg, személytelen körülményeiről, az aktív gondozást már nem, de felügyeletet igénylő idős emberek kiszolgáltatottságáról minden családban van történet, ahogy öregek is általában minden családban vannak. „Azt mondták, ne beszélgessek velük, mert megszokják” – mesélte egy szociális asszisztensként gondozóházban gyakorlaton lévő hölgy. A sok helyütt kopott falakkal, leharcolt vaságyakkal, fásult személyzettel működő intézményeket, az elismert szakmai kihívást és anyagi elismerést nélkülöző egészségügyi-szociális területet sok ellátásra szoruló idős ember ismeri meg. S vannak persze pozitív példák és elhivatott szakemberek: Majercsik Eszter saját virágokkal „benépesített” osztályán hálás hozzátartozók köszönik meg ottjártamkor a nemrég elhunyt nagypapa lelkiismeretes ápolását, s az osztályon fekvő idős emberek is mosolyogva fogadják a doktornőt. Abban a pesterzsébeti gondozóházban pedig, ahol – több más megkeresett intézménnyel ellentétben – szívesen fogadtak, érkezésemkor épp Máté Pétert hallgattak, fotókat nézegettek, zsezsegtek – idősek és gondozóik együtt.

Egy egészséges, vagy a korából adódóan betegségekkel küzdő, de szellemileg friss idős ember egyedül is élhet, bár a család, a barátok, a szakemberek figyelme ilyenkor is fontos. Amikor azonban felügyeletre, ellátásra szorul valaki testi és/vagy szellemi leépülése, problémái miatt, akkor a családi gondoskodástól kezdve a házi segítségnyújtáson át az idősek otthonában történő elhelyezésig számos lehetőség van. A döntést a családi viszonyokon túl elsősorban az anyagi körülmények határozzák meg.

Ápolási díjak

- az állandó gondozásra szoruló, tartósan beteg 18 év alatti, vagy súlyosan beteg személy ápolása, gondozása esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 százaléka, 28 500 forint - fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 százaléka, 37 050 forint - a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolása, gondozása esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 százaléka, 22 800 forint Az ápolási díjból 8,5 százalék nyugdíjjárulékot vonnak le.

„A harmincezer forint körüli, rendkívül alacsony ápolási díj miatt sok család nem teheti meg, hogy lemondjon az idős ember ápolása miatt kieső jövedelemről, a fogadott nővér, szakápoló 1000-1200 forintos óradíja pedig komoly anyagi terhet jelentene”  – meséli Baloghné Lengyel Anikó, egy pesterzsébeti kerületi gondozóház vezetője. Az is igaz azonban, hogy sok család, amint sikerült elhelyezni a hozzátartozót – a felelősséget áttolja az intézményre, ahol gondoskodnak az idős emberről. „Karácsonykor a 23 bentlakónk közül kettőt vittek haza az ünnepekre, pedig a családot nem tudjuk pótolni”  – mondja. Az idősgondozással foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy az időskorral járó természetes folyamatok, a test öregedése, betegségei, a kiszolgáltatottság tabutémák a nyugati társadalmakban. S ebben a tekintetben Magyarország is egyértelműen a Nyugathoz tartozik. A beteg nagymama pelenkájának cseréjét, a meg-megszökő nagypapa felügyeletét a családok teherként élik meg. „Sokan lelkileg sem készültek fel erre, és az otthoni ápoláshoz szükséges anyagi háttér is hiányzik”  –  teszi hozzá a gondozóház vezetője.

Nem feltétlenül az a baj, hogy a hozzátartozók gondozó intézményt keresnek, hiszen előfordulhat, hogy a 8, 10, vagy éppen 24 órás felügyelet nem fér bele az életükbe – mondják az szakemberek. De nem szabad elfeledkezni az idős rokonról, látogatni kell, állapotának megfelelő programokkal meglepni. „Van olyan család, amelyik arra hivatkozva nem viszi el a nálunk fekvő nagypapát, hogy nem tudja tisztába tenni. Hát nem is kell! Reggel a mi nővéreink megteszik, ahogy délután is, amikor visszahozzák hozzánk”  – utal Majercsik Eszter arra, hogy több dolgot lehet megoldani, mint ahogy az emberek gondolják vagy gondolni akarják.

„Az idős, beteg emberek gondozását elsősorban az otthonukban kell megoldani, ha nincsenek orvosi ellátást indokoló körülmények”  –  hangsúlyozza Muszbek Katalin, a Magyar Hospcie Alapítvány elnöke. A daganatos betegek testi és lelki támogatásáért dolgozó alapítvány betegei között is sok idős ember van.

© Marton Szilvia

„Fájdalomcsillapítás, szakszerű ellátás, a magány oldása, a biztonságérzet erősítése”  –  sorolja a szakember a legfontosabb feladatokat. Országszerte vannak hospice házak, de munkatársaik, önkénteseik kijárnak a betegekhez, akiknek többsége – ha megüresedik egy ágy a gondozóházukban – akkor is inkább az otthoni ápolást választja. A pszichiáter szakember arról is beszél: sok idős ember állapota kevésbé fizikai, mint inkább lelki okokból kezd romlani nyugdíjba vonulásuk után: haszontalannak, feleslegesnek érzik magukat. „Arra biztatok minden idős embert, hogy keressen magának önkéntes munkát”  –  mondja, miközben arról is beszél: Magyarországon kevéssé jellemző az időseknek szóló program- vagy klubszervezés, és a már említett önkéntes munka is, pedig számtalan alapítvány és egyesület létezik.

Ha egy idős ember segítségre szorul, akkor a kerületileg illetékes szociális központ biztosít házi segítségnyújtást, étkeztetést, igény szerint házhozszállítással, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és nappali ellátást. A házi segítségnyújtás során bevásárolnak neki, kiváltják a gyógyszereit vagy éppen ebédet visznek, ennek ideje azonban nem haladhatja meg a napi 4 órát. „Nálunk ez a szolgáltatás 50-410 forintos óradíjjal működik”  –mondja Baloghné Lengyel Anikó, a pesterzsébeti kerületi gondozóház vezetője. A térítési díjakat az idős ember jövedelmi helyzete határozza meg, de ha valaki eltartási szerződést köt, s így kér ellátást, akkor a fenti összeg 500 forint is lehet. Itt amúgy napi 20 forintért járhatnak a klubba az érdeklődők, ahol ebédet is kapnak 300-400 forintért. Házhozszállítással ez az összeg 500 forintra emelkedik, eltartási szerződés esetében pedig 7-800 forintot kell fizetni.

© Horváth Szabolcs

A hospice ellátás nem kerül pénzbe a hozzátartozóknak, az önkéntesek és a szakemberek az alapítvány támogatásával segítik a betegeket. Adományokat elfogadnak, önkénteseket szívesen látnak – mindenki olyan feladatot végezhet, amit szeretne: beszélgetés a betegekkel, bevásárlás, gyógyszerkiváltás, kertgondozás vagy éppen adminisztráció.

Ha valaki privát ellátást kér, nővért vagy szakápolót fogad idős rokona mellé, akkor már piaci árakat kell fizetnie, de ez akár napi 24 órás ellátás is lehet. Az 1000-1200 forintos óradíj csökkenhet, ha napi 6-8 órára kérünk ellátást. Az egyik magánszolgáltatónál például ebben az esetben 850 forintért ajánlották szolgáltatásukat, de felhívták a figyelmet arra is, hogy így havi 205 ezer forintba kerülne nekünk a szakember, míg 210 ezerért már 24 órás ellátást is kaphatunk náluk.

Közhelyszámba megy, hogy államilag finanszírozott idősek otthonába bejutni több mint nehéz. A családok vélt és valós ismeretségeket mozgósítanak, amikor az idős rokont el szeretnék helyezni valahol. Egy januári törvénymódosítás ezt a helyzetet igyekszik orvosolni: kiküszöbölendő az évekkel korábban beadott indokolatlan igények sorát, csak olyanok kérhetnek idősotthoni elhelyezést, akik 4 óránál hosszabb felügyeletet igényelnek. „Egyelőre ez a döntés  –  bár a szándék dicséretes  –  megnehezíti a dolgokat” –  mondják Pesterzsébeten. Egy idős ember nemcsak az egészségi állapota, de anyagi vagy éppen családi körülményei miatt is jogosult lehet az idősek otthonában történő ellátásra. „Vannak még gyerekbetegségei a rendszernek, de az irány mindenképpen jó, azt mondhatnám: a helyzet rendkívül rossz, de reménykeltő” –  véleményezi a változtatást Majercsik Eszter.

Ki jogosult?

Az idősek otthonában a napi 4 órát meghaladó gondozási szükségletű, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket ápolják és gondozzák. A gondozottal együtt (az ellátási szükséglet hiányában is) felvehető az idősek otthonába az a házastárs, élettárs, testvér, aki az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élt a gondozottal.

A megkeresett – államilag finanszírozott – otthonok többségében részletes felvilágosítást adtak: elsőként a területileg illetékes, „felvételt előkészítő csoporthoz” kell fordulni, formanyomtatványt kitölteni, háziorvossal kitöltetni, majd az elhelyezésre váró idős ember vagy házaspár papírjaival, zárójelentéseivel – „mindennel, ami van” – kell visszamenni. Az okmányokat az Országos Rehabilitációs és Szakértői Intézethez (ORSZI) is be kell küldeni és az érintett idősek otthona is felméri a körülményeket. A folyamat két-három hónapig is eltarthat, pozitív döntés esetén pedig várólistára kerül az igénylő. A havi térítési díj változó, a megkérdezett fővárosi és vidéki intézményekben 50-65 ezer forint között mozgott. „Ha valaki otthonban szeretné elhelyezni a hozzátartozóját, akkor több helyre is el kell látogatni vele, hadd válassza ki a számára megfelelőt”  –  mondja a doktornő.

Aki biztosra akar menni, és megfelelő anyagi háttérrel rendelkezik, magán idősek otthonába is beköltözhet (bár ehhez is kell az ORSZI jóváhagyása, amennyiben állami normatívát is igényelnek az idős ember ellátása után), egy apartman használati jogát válthatja meg – ez általában milliós nagyságrendű, s emellett havidíjat is fizet. Ezért azonban extra szolgáltatásokat is igénybe vehet: uszoda, tornaterem, internet, rendezvényszervezés is jár. 6,5-től 10 millió forintig terjed egy apartman használati jogának megszerzése például egy pest közeli 130 apartmanos idősek otthonában. Emellett 90-120 ezer forint havi díjat is fizetnek a beköltözők, amely étkezést, 24 órás nővérszolgálatot, rezsiköltséget, takarítást, mosást is jelent, illetve a gyógyszereket is fedezi 5000 forintig. Egy másik helyen 4 millió forinttól kínálnak szobákat – további részleteket és „személyre szabott” csomagot csak személyes látogatás esetére ígértek.

KA