A vádlottak többsége ártatlanságát hangoztatta, és felmentését kérte. Voltak akik azt sem értették: egyáltalán hogy kerülhettek ebben az ügyben a vádlottak padjára, és szóvá tették azt is, hogy az ügyészség szinte kizárólag Kulcsár vallomására alapozta a vádiratot. Kulcsár Attila elsőrendű vádlott nem kívánt élni az utolsó szó jogával.

Kulcsár Attila "bizonyítékgyárrá" változott - mondta Kerék Csaba másodrendű vádlott. Kerék Csaba ártatlanságát hangoztatta. Állítása szerint csak azért került a vádlottak padjára, mert Kulcsár rá vallott. A másodrendű vádlott szerint a vádirat 80 százaléka Kulcsár vallomásain alapszik, szerinte az ügyészség és Kulcsár "egyeztettek", ami nem törvényes, mert ilyen módon bizonyítékokat lehet előállítani.

Bitvai Miklós, az Állami Autópályakezelő Rt. volt vezérigazgatója az utolsó szó jogán mondott beszédében ártatlanságát hangoztatta és arról beszélt: tudtán kívül ő robbantotta ki a botrányt azzal, hogy a K&H Equitis-től kivette az ott legálisan elhelyezett pénzt, és ezzel jelentős hiányt okozott, megbuktatta a piramisjátékot. Bitvai felvetette, hogy Kulcsár hamisan vallhatott róla, azért, mert ő akaratán kívül leleplezte Kulcsár tevékenységét.

Forró Tamás újságíró kijelentette: ártatlan, tiszta lelkiismerettel, emelt fővel áll a bíróság előtt."Határtalan az ügyészség felelősségre vonási kényszere, (...) mintha esetemben a megtorlás lenne a cél" - fogalmazott az újságíró, aki szerint esetében a vád egyáltalán nem bizonyított.

Ruttner György ügyvéd, Kerék Csaba másodrendű vádlott védője a tárgyaláson átadta a bíróságnak, illetve a feljelentett ügyvédnek a Kulcsár Attila védője ellen, egy hangfelvétel kapcsán, hamis vád miatt augusztus 11-én a bűnüldöző hatóságoknál tett feljelentését. Mindezt az ügyész a tárgyaláson úgy minősítette: várható volt, hogy "újabb cirkusz alakul ki az ügyben", a "feljelentés egyetlen célja az időhúzás".

A tárgyalás kezdetén a bíró kiküldte a teremből az érdeklődőket arra hivatkozva, hogy elsősorban a 24 vádlottnak és védőinek kell helyet biztosítani. Ennek következtében a sajtó munkatársainak nagy része állva követhette a több órás tárgyaláson történteket.

Az eljárás során Kulcsár Attila korábban magát és társait is terhelő vallomásokat tett, amelyek szerint akkor, amikor a K&H Equities brókercégnél dolgozott, egyik vádlott-társa bírta rá arra, hogy az ügyfelek pénzét azok tudta és beleegyezése nélkül felhasználják. Kulcsár vádlott-társai javarészt tagadták bűnösségüket, védőik pedig felmentést kértek.

Az ügyészség nyolcmilliárd forintot meghaladó kárról beszélt az egyik korábbi tárgyaláson, a K&H Equities sértetti képviselője is ekkora polgári jogi igényt tartott fenn. A különböző eljárások adatai szerint jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek során eddig 11 milliárdot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés jelenleg is függőben van, az összes veszteség megközelítheti a 46 milliárdot.

A fél évtizede, 2003 nyarán kirobbant brókerbotrány ügyében három éve emelt vádat az ügyészség, 1998 és 2003 között elkövetett több milliárdos sikkasztás, pénzmosás, okirat-hamisítás, bűnpártolás és más bűncselekmények miatt. Az elsőfokú büntetőper 2005-ben kezdődött el a Fővárosi Bíróságon. Fellebbezések esetén az ügy az ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.