A mentelmi jog nagy kincs, honatyáink összezárnak, amikor védeniük kell maguk és egymás sérthetetlenségét.

Tavaly 17 képviselő 31 ügyében szavazott a parlament a mentelmi jog felfüggesztéséről. A mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság végül 3 esetben javasolta a felfüggesztést, egyszer Gusztos Péter képviselő, az SZDSZ frakcióvezetőhelyettese, a másik két alkalommal pedig Meggyes Tamás fideszes politikus, Esztergom polgármestere esetében.

Gusztos az egyetlen vesztes

Gusztos mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész indítványozta, miután felmerült a gyanú, hogy a cége ellen indult felszámolási eljárást bizonyos kötelezettségeinek eleget nem téve késleltette és ezzel részben meghiúsította. A bizottság a gyanú megalapozottságának vagy alaptalanságának tisztázása érdekében felfüggesztette a képviselő mentelmi jogát, amit egyébként Gusztos maga is kért. A döntés a bizottság indoklása szerint a közvádas ügyekben folytatott töretlen gyakorlathoz illeszkedik. A közvádas ügyekben nem magánvádló a feljelentő, a mentelmi jog felfüggesztését ilyen esetben a vádirat benyújtásáig minden esetben a legfőbb ügyész, azt követően az illetékes bíróság indítványozza.

Megtört töretlen gyakorlat

A bizottság 2008 további két közvádas mentelmi ügyében azonban a töretlenként hirdetett gyakorlat gyorsan megtört. Bencsik János fideszes képviselő, tatabányai polgármester ellen a Székesfehérvári Városi Ügyészség emelt vádat, azzal gyanúsítva őt, hogy különleges személyi adatokkal élt vissza. Bencsik a Napkelte műsorában Szentirmai Ferenc önkormányzati képviselő büntetett előéletét taglalta, ezzel a vád szerint olyan különleges adatokat hozott nyilvánosságra, melyek Szentirmai képviselői minőségével nem hozhatók összefüggésbe. A mentelmi bizottság nem javasolta Bencsik mentelmi jogának felfüggesztését, mondván, „a közszereplők átláthatósághoz fűződő eminens társadalmi érdek miatt a politikai morál eltér a különleges személyes adat nyilvánosságra hozatalának büntetőjogi tilalmától”.

Nem függesztették fel Simon Miklós fideszes képviselő mentelmi jogát sem, holott a legfőbb ügyész jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének megalapozott gyanúja miatt kérte azt. Az indítvány szerint Simon, mint Nyírbogát polgármestere még 2002-ben egy költségvetési támogatással megvalósuló beruházás kivitelezésére egy helyi egyéni vállalkozóval, egyben önkormányzati képviselővel kötött szerződést, aki a munka elvégzése után olyan tételeket is kiszámlázott, melyet nem ő, hanem az önkormányzat által foglalkoztatott és fizetett közhasznú munkások végeztek el. Simon a mentelmi bizottság előtt is elmondta, hogy az ügy – szerinte - politikai indíttatású, személyének lejáratása a cél. A mentelmi jog felfüggesztésére 4 bizottsági tag szavazott igennel, mondván, hogy az erre hivatott szervek derítsék ki az igazságot. További 4 tag tartózkodott, így a felfüggesztéshez szükséges szavazattöbbség hiánya miatt a bizottság a mentelmi jog fenntartását javasolta.

Rágalmazás becsületsértés hátán

A magánvádas ügyek többségében a feljelentők rágalmazással vagy becsületsértéssel vádolták a képviselőket. Tavaly 22 ilyen eset volt. A bizottságnak a magánvádas ügyek kezelésében is az a bevett gyakorlata, hogy csak különösen indokolt esetben függesztik fel a képviselők mentelmi jogát. Ez 2008-ban is így működött, a kivétel Meggyes Tamás fideszes esztergomi polgármester két rágalmazási ügye. Ezek az ügyek megosztották a bizottságot, s a mentelmi jog felfüggesztést javasolták, igaz az országgyűlés nem szavazta meg azt.

A mentelmi jogok fenntartását gyakran panelként ismétlődő érvek mentén indokolja a bizottság. Jellemző, hogy a vádat zaklató jellegűnek ítélik, mely a képviselő mellett a Parlament tekintélyét is csorbíthatja. Ezt elkerülendő a bizottság szinte kivétel nélkül a képviselői mentelmi jog fenntartása mellett dönt.

Lázár János fideszes képviselőnek, Hódmezővásárhely polgármesterének 2008-ban öt mentelmi ügye volt, valamennyi Mónus Áron, feljelentő nevéhez köthető. A bizottság minden esetben a képviselő mentelmi jogának fenntartása mellett döntött, az indoklásokat összevetve azonban felfedezhető némi ellentmondás. Az ötből három esetben rágalmazás a vád, egy-egy esetben pedig jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, illetve közérdekű bejelentő üldözése. Mónus szerint Lázár János képviselő gyámság alá helyezéssel akar bosszút állni rajta, mert egy korábbi feljelentése kapcsán nyomozás indult ellene hűtlen kezelés miatt. A bizottság áprilisi indoklása szerint a pótmagánvád „láthatatlan” tényállásra alapozott, zaklató jellegű, ezért nem függeszti fel Lázár mentelmi jogát.

Egy ezt követő feljelentés szerint Lázár egy levelében, melyben Mónus gondnokság alá helyezéséről tájékoztatott, becsületsértést követett el, többek között mániákus pereskedőnek nevezte őt, és gondnokság alá helyezését kérte. Lázár a bizottság meghallgatásán azt mondta, hogy Hódmezővásárhely védelmében kötelességének érezte a gyámhivatalnál az eljárás megindítását. A bizottság a korábban láthatatlan tényállásnak nevezett esetet úgy ítélte meg, hogy a polgármester csupán munkáját végezte, és a feljelentés zaklató jellegű, így ez esetben is Lázár mentelmi jogának fenntartását javasolta.

Figyelemre méltó egyébként, hogy míg Lázárt azzal mentette fel a bizottság, hogy polgármesteri megbízatása keretében a munkáját végezte, Meggyes Tamás rágalmazási ügyeiben többek között az is a mentelmi jog felfüggesztését indokolta, hogy vitatott kijelentéseit nem országgyűlési képviselői minőségében tette, hanem mint Esztergom városának polgármestere, és „a mentelmi jog által védett szabad véleménynyilvánítási szabadság ilyen ügyre nem alkalmazható”.
 
A politikai véleménynyilvánítás védett műfaj

Ha a vádban hivatkozott illetve sérelmezett képviselői nyilatkozat politikai véleménynyilvánítás része volt, annak alkotmányos védelme miatt a bizottság „automatikusan” a mentelmi jog fenntartása mellett döntött. Ezen érv mentén tartották fenn például áprilisban Dávid Ibolya MDF elnök mentelmi jogát is. A képviselőnőt, aki egyébként maga is bizottsági tag, Simicska Lajos jelentette fel rágalmazás miatt, miután az MDF-elnök egy januári sajtótájékoztatón a Fidesz pénztárnokaként említette őt. Annak ellenére, hogy Simicska - mint mondta - semmilyen pozíciót nem tölt be, és szerinte az MDF elnöke „a becsületét csorbító tényt közölt, amikor a két nagy párt pénzügyeskedéseiről beszélt.”. Dávid Ibolya hiába kérte mentelmi joga felfüggesztését, hiába állt volna önként bíróság elé, a bizottság úgy ítélte meg, hogy a pártelnöknő politikai véleményét fejtette ki, amit az alkotmány véd, ezért mentelmi jogának fenntartását javasolta.

Ami jár, az jár

Dávid Ibolya egyébként hiába szerette volna véleményét a bíróság előtt védeni, a mentelmi jog intézményét meghatározó egyik jogszabály, a képviselők jogállásáról szóló törvény szerint a képviselők nem mondhatnak le mentelmi jogukról, kivéve, ha szabálysértési eljárásról van szó.

Így mondhatott le jogáról például Csontos János szocialista képviselő novemberben, amikor autójával egy kivilágítatlan biciklist gázolt el, és így nem mondhat le mentelmi jogáról Dávid Ibolya az a magánvádas büntetőügy kapcsán sem, melyben Almássy Kornél vádolja őt rágalmazással, a pártelnök maximum megkérheti a bizottságot és a tisztelt házat, hogy függesszék fel védettségét.

Televíziós csatorna, mint közszereplő?!

„Törvényszerűen” védi a mentelmi jogot a bizottság akkor is, ha bármely közszereplő és egy országgyűlési képviselő közti nyilvános konfliktusról van szó, mivel – szerintük - az ilyen típusú összetűzések nem a bíróságra tartoznak. Veres János pénzügyminisztert a Hír Tv jelentette fel rágalmazásért, miután egy napilap márciusi számában azt nyilatkozta a tévétársaságról, hogy pénzért vették nyilatkozataikat. Az ügy megosztotta a mentelmi bizottságot. A jog fenntartását támogatók többek között azzal érveltek, hogy „A bizottság közszereplők egymás közötti ügyeiben nem javasolja annak felfüggesztését. A közszereplői minőség Dr. Veres János esetében egyértelmű, a másik fél, a Hír Tv vonatkozásában pedig a feljelentés előzményét képező Hír Tv adás közszereplői jellege kimutatható.” A mentelmi jog felfüggesztésére voksoló tagok szerint a Hír TV nem minősül közszereplőnek. A bizottság öt-négy szavazati aránnyal végül úgy döntött, nem függeszti fel Veres János mentelmi jogát, ezzel új értelmezést adva a közszereplői minőségnek.