A miniszter közölte azt is: a Mol kész 1-1,5 millió köbméter gázt juttatni Szlovákiának, ha igénylik.

Zsuga János, az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a fogyasztást és a várható időjárást figyelembe véve a következő 3-4 napban biztosan nem kell korlátozásra számítani. Műszaki hiba azonban bármikor előfordulhat. Nem szabad elfelejteni, hogy a magyar földgázrendszer több mint egy hete a csúcson üzemel.

A vezérigazgató elmondta azt is, hogy a kereskedelmi földgázkészletek nagysága 2,8 milliárd köbméter, és további 500 millió köbméter a stratégiai készlet, amiből eddig még semmit nem használtak fel.

Molnár Csaba ismertette: a magyarországi ellátásbiztonság helyzete megengedi, hogy Szerbiának és Bosznia-Hercegovinának továbbra is szállítsunk földgázt az eddigi mennyiségben, míg Horvátország Ausztrián keresztül jut Magyarországról a fűtőanyaghoz. Hangsúlyozta azt is, hogy a közép-kelet-európai térségben Magyarország az egyetlen, ahol nincs gázkorlátozás.

A miniszter közölte: a kormány megbízást adott a Magyar Villamos Művek Zrt.-nek (MVM): vegye fel a kapcsolatot szlovák partnerével az esetleges áramszállításról. A szlovák fél jelezte, hogy jelenleg nincs szüksége ilyen segítségre, de ha lesz, akkor azt örömmel fogadják.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar vélemény szerint szükséges, fontos és érdemes összekötni az európai energiahálózatokat. Magyarország felkészültségénél fogva  a legalkalmasabb arra, hogy ennek megvalósulása esetén a térség elosztó központja legyen.

Zsuga János tájékoztatása szerint: ha Oroszország megkezdi a gázszállítást, akkor Ukrajnán keresztül 30-36 óra alatt ér Magyarországra földgáz, de ha az ukrán szállító úgy dönt, akkor az ukrán-magyar-szlovák határ közeli tárolókból jóval rövidebb idő alatt is eljuttathatja az orosz gázt Magyarországra.

Eddig nem indult meg az orosz gáz Európa irányába: a Gazprom délelőtt közölte, hogy megküldte a szükséges papírokat az ukrán félnek, amely szerint a nap folyamán az ukrajnai vezetékeken át összesen 99,2 millió köbméter gázt akar szállítani Moldovába, Szlovákiába és a Balkánra, s az ukrán fél újra megtagadta a gáz továbbítását az által javasolt műszaki megállapodás hiányára hivatkozva.

A Gazprom közleményében rámutatott, hogy mivel a tranzitról 2013-ig szóló szerződés van érvényben, az említett műszaki megállapodás hiánya nem elegendő indok a tranzit akadályozásához. Az orosz monopólium emlékeztetett arra is, hogy 2007-ben nem is létezett ilyen megállapodás, de a jelenlegi válságos helyzetben semmiféle nélkülözhető papír hiánya nem szolgálhat ürügyül a tranzit megtagadásához.

Az ukrán fél már harmadik napja nem nyitja meg rendszerét az orosz gáz előtt Szudzsa állomásnál, s ezt azzal indokolja, hogy ha megtenné, nagy kelet-ukrajnai területek gáz nélkül maradnának. Az orosz fél szerdán javasolta, hogy a Szudzsánál beérkező gázból lássák el az érintett területeket, s az ukrán fél az ország nyugati részén lévő tárolóiból küldjön ugyanolyan mennyiséget Európába, de erre nem érkezett válasz. A Gazprom indoklása szerint azért Szudzsa állomásnál akarják az ukrajnai rendszerbe szivattyúzni a gázt, mert egyrészt ez a legrövidebb útvonal a Balkán felé, másrészt mert itt a legnagyobb az áteresztő képesség: két és félszer nagyobb, mint a többi csatlakozási ponté összesen.

Gleb Pavlovszkij politológus, a Hatékony Politika Alapítvány elnöke úgy vélekedett, hogy a Dmitrij Medvegyev orosz elnök által szombatra javasolt gázcsúcs kifoghatja a szelet az ukrán vezetés törekvéséből, hogy a gazdasági természetű válságot politikai szintre terelje, mivel a helyzet megoldása nem kecsegtet kényelmes kiúttal a számára. Visszatáncolni ugyanis már nem tud, mivel akkor magyarázkodnia kellene Európa előtt. Inkább az általános válság helyi elmélyítése útján próbálja menteni politikai életét.

A Kommerszant című orosz lap szerint azonban a hivatalos nyilatkozatokban általában semmi nem utal a gázválság gyors megoldására. A Vremja Novosztyej szerint Moszkva és Kijev között folytatódik az idegháború és a kölcsönös vádaskodás, és nincs kilátás a tranzit felújítására. A lap szerint az orosz fél célja egyre nyilvánvalóbb: előbb be akarta vonni az EU-t megfigyelőként, majd az unió szeme láttára akarta bebizonyítani, hogy a Naftogaz nem biztosítja a tranzitot, vagyis most arra lenne szükség, hogy az EU megbélyegezze Kijevet és rákényszerítse az együttműködésre.

A Vedomosztyi szerint fokozódik az Ukrajna-ellenes hangulat, de a Gazeta szerint például a görög Greek Public Gas Corporation a Gazpromot készül beperelni. A lap szerint Kijev egyhamar nem köt kompromisszumot, mivel a különös ukrán magatartás mögött nem annyira a vezetékrendszer működése, mint inkább Washington hatása áll.

A Nyezaviszimaja Gazeta felméréseket idéz, amelyek szerint Ukrajnában, Fehéroroszországban és Moldovában a lakosság bizalma Oroszország iránt csökken, az Egyesült Államok iránt viszont nő. A lap Szergej Tolsztojt, a kijevi Politikai Elemzések és Nemzetközi Kutatások Intézetének igazgatóját idézi, aki azt mondta: "Amikor régebben az amerikaiak figyelmeztettek, hogy az orosz szelepeket valamikor majd nyomásgyakorlásra használják, a lakosság ezt propagandaként értékelte, de most újra felidézi."