Bírói összeférhetetlenség: túl lazák a magyar szabályok

A felmérésben Magyarország idén szerepelt először, és elsősorban a magyar igazságszolgáltatásban fellelhető hiányosságokat emelték ki. Mint írták, amellett, hogy nem elég szigorú a bírák összeférhetetlenségének szabályozása, aggodalomra adhat okot az is, hogy a bírák vagyonnyilatkozatai a nyilvánosság számára nem hozzáférhetőek.

A média a tanulmányban közepes besorolást ért el, ám az "öncenzúra", amely szerintük a magyar újságírók körében igen elterjedt, szintén problémát jelenthet.

A vizsgálat kiemeli Magyarországgal összefüggésben a parlamenti képviselők és köztisztviselők megajándékozására és juttatásaira vonatkozó irányelvek hiányát, amely "a korrupció melegágya lehet". Példaként említették, hogy Magyarországon a pártoknak juttatott hazai és külföldi adományokra vonatkozó szabályozás kijátszható olyan alapítványoktól kapott támogatásokkal, amelyekre nem vonatkoznak szigorú szabályok.

Pozitívumként említik ugyanakkor, hogy erős ombudsmani hivatallal rendelkezik az ország, valamint a civil szervezetek korrupcióellenes tevékenysége is igen aktív. A magyar választási rendszert összességében nagyon erősnek ítélte a Global Integrity.

A nemzetközi helyzetet elemezve az 57 országra kiterjedő vizsgálatban megállapították, hogy az országok leggyakrabban azzal a korrupciós fenyegetéssel szembesülnek, hogy a pénz szabályozatlanul és ellenőrizetlenül áramlik a politikába.

A Global Integrity igazgatója úgy vélte, a legtöbb ország antikorrupciós tevékenységének egyik megoldatlan problémája a pártfinanszírozás kérdése. A jelentésben olyan problémákról írnak, mint például a nem megfelelő összeférhetetlenségi szabályozás, a politikába irányuló ellenőrizetlen pénzáramlás, a nagy állami tulajdonú vállalatok kontrolljának hiánya és a nyilvános erőforrások nagyarányú megcsapolása.

A Global Integrity nemzetközi nonprofit szervezet, amely nyomon követi a kormányzati és korrupciós trendeket világszerte.