Sólyom László az MTV-nek nyilatkozva elmondta: a konstruktív bizalmatlansági indítvány a legkevésbé demokratikus eszköz a miniszterelnök-váltás technikai megoldására, ráadásul átmeneti és rövid távú válságkezelést céloz meg. A köztársasági elnök ezért úgy véli, az előrehozott választás a legjobb megoldás.

Sólyom nyilatkozata összhangban van az eddigi szerepvállalásával. Jellemző rá, hogy amikor úgy érzi, kritikus helyzetben van a politika, akkor olyan nyilatkozatot tesz, amivel beavatkozik a folyamatokba – kommentálta az államfő állásfoglalását a hvg.hu-nak Krekó Péter. A Political Capital elemzője szerint noha ez csak egy szóbeli intervenció Sólyom részéről, mégis hatással van a most zajló eseményekre. Így könnyen azt eredményezheti, hogy az új kormány (amennyiben létrejön) instabil politikai helyzetben kezdi meg működését. Krekó Péter emlékeztetett rá: eddig a Fidesz volt az egyetlen politikai erő, amely egyértelműen ellenezte az új kormány megalakulását, de mostantól ilyen politikai szereplőként jelent meg az államfő is. „Azzal, hogy Sólyom egy éppen aktuális pártpolitikai vitához szólt hozzá es alkotott markáns véleményt, pártpolitikai küzdelmek részesévé vált. Ez egyébként megfelel az eddigi szerepvállalásainak” – fogalmazott Krekó.

Sólyom László. Megszólalt © Stiller Ákos

Az elemző szerint ugyanakkor figyelemreméltó, hogy Sólyom mostani érvelésében élesen elkülönül az alkotmányosság és a demokratizmus szempontja. „Az államfő úgy foglal állást, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány az alkotmányban leírtaknak megfelelő, de kevésbé demokratikus, mint a többi megoldás. Igen ám, csakhogy ezt a nyilatkozatát egy olyan közegben jelenik meg, ahol főleg az MSZP és a Fidesz vitázik egymással a konstruktív bizalmatlansági indítványról. A Fidesz érvelésében az alkotmányosság és a demokratizmus szempontja teljesen összecsúszik, tehát a legnagyobb ellenzéki párt számára a konstruktív bizalmatlansági indítvány nemcsak antidemokratikus, de illegitim, alkotmányellenes is. Sólyom állásfoglalása jelen politikai helyzetben a Fidesz véleményét erősíti, azaz ha létrejön egy új kormány, akkor azt a nyilatkozat politikailag már előzetesen meggyengítheti” – magyarázta Krekó Péter.

Kormányváltás - Olvassa el a legfrissebb híreket a hvg.hu-n!

© Stiller Ákos

Arra a kérdésünkre, hogy Sólyom esetleg az új miniszterelnök kiválasztásába akart-e beleszólni, mert esetleg nem tetszik neki valamelyik jelölt – például az „MSZP-barát” Vértes András -, Krekó kifejtette: ez esetben Sólyom ugyanígy, nyilatkozat formájában is elmondhatná ezzel kapcsolatos szempontjait, de az államfő nem így tett, hanem inkább az előre hozott választások irányába akarta elmozdítani a politikát. „Sólyom lényegében azzal érvelt, hogy egy hitelességi válság van Magyarországon, s a hitelességet szerinte csak egy választással lehet visszaállítani” – magyarázta az elemző.

Az előrehozott választások, illetve a konstruktív bizalmatlansági indítvány mellett és ellen is felsorakoztathatók érvek – mutatott rá Krekó, amikor arról kérdeztük, vajon a piacok megnyugtatása miatt dobta-e be az előrehozott választás szükségességét az államfő. „Ha felállna egy új kormány, akkor gyorsabban megszűnhetne az a bizonytalan állapot, amit a piacok nehezen szoktak tolerálni” – állítja az elemző. Ugyanígy az előrehozott választás mellett, pontosabban az új kormány ellen is számos érv szól. „Egy év nem elég arra, hogy érdemi reformintézkedéseket hajtsanak végre, legfeljebb csak jelzésértékű intézkedésekkel lehet egy időre megnyugtatni a piacokat. Ezen felül technikailag is le kell vezetni a kormányváltást, nem beszélve a nyári periódusról, amikor a bürokrácia amúgy is csak takarékon működik, ráadásul a kormánynak permanens kampányidőszakban és erős pártkontroll alatt kell tevékenykednie” – mondta Krekó Péter.