A szabad versenyt temették a politikusok az MSZOSZ fórumán

A beszélgetés során néhány kérdésben többé-kevésbé egyetértés formálódott. A fórum résztvevői így egyetértettek például abban, hogy a szövetkezeti forma alkalmas eszköz lehet a munkahelyteremtésre elsősorban a mezőgazdaság területén. Abban is egységes álláspont formálódott, hogy a régi és új tagállamok között - különösen az agrárium területén - fennálló egyenlőtlenségek felszámolása minden magyar EP-képviselő közös feladata.

Hegyi Gyula (MSZP) úgy vélte, hogy a tőke "jó szolga, de rossz úr". A mostani válság a liberális kapitalizmus bukását jelenti, és a jóléti állam rehabilitációjára van szükség. Elismerte, hogy az Európai Szocialista Párt balra áll az MSZP-től, ám úgy vélte, ez részben annak köszönhető, hogy nem visel kormányzati felelősséget, így elvben tisztábban tudja képviselni a baloldali értékrendet.

Őry Csaba (Fidesz) úgy vélte, hogy a szociális elem már az unió alapításakor központi szerepet töltött be abban a közös értékrendben, ami az európai integráció lényege. Csatlakozott ehhez a gondolathoz Frivaldszky Gáspár (KDNP) is, aki hangsúlyozta, hogy az Európai Uniót kereszténydemokrata elvek mentén hozták létre. Ennek központi eleme a szolidaritás, a család. Kiemelte a szabadidő, a feltöltődés fontosságát, amelyre Magyarországon különösen nagy szükség van, hiszen a statisztikák szerint az EU 27-ek közül a harmadik legtöbbet a magyarok dolgoznak. Az aktuális kérdések közül sürgette egyebek közt a családi adózás bevezetését.

Pusztai Erzsébet (MDF) arról beszélt, hogy Nyugat-Európában azért erősebb a szociális rendszer, mint az új tagországokban, mert ott erősebb a gazdaság is. Úgy vélte, csak erős, versenyen alapuló piacgazdaság alapján lehet erős szociális rendszert kialakítani.

Vitatkozott ezzel Tamás Gáspár Miklós, a Zöld Baloldal jelöltje, aki úgy vélte, nem a jobban működő gazdaság, hanem a szakszervezetek erősebb érdekérvényesítése miatt sűrűbb nyugaton a szociális háló. Hegyi Gyula megjegyzésére pedig úgy reagált: ha a kormányzati felelősség a baloldaliság feladásával párosul, akkor reméli, hogy nem jutnak hatalomra az európai szocialisták.

Gilicze Atilla (Munkáspárt) kifejtette: kapitalista alapon nem lehet szociális Európát létrehozni. Fellépett a napi nyolc óra munka gyakorlati betartatása mellett, mert úgy vélte, ma Magyarországon nagyon sokan napi 10-12 órát vagy még többet dolgoznak. Egyetértett ennek fontosságával Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke is, aki beszámolt arról, hogy az "önkéntes túlóra" egy eufemizmus. Rámutatott: a túlórát többnyire a legkülönfélébb - például anyagi - kényszerek hatására választják a munkavállalók, és sokszor ők utasítják vissza a szakszervezet beavatkozását.

Ivády Gábor (Lehet Más a Politika) kifejtette: míg a mai politika inkább a munkahelyek megőrzésére koncentrál, addig ők úgy vélik, a munkavállalók védelmének kellene a fókuszban lennie. A munkavállaló ebben az értelemben magában a foglalja azokat is, akik már elveszítették a munkájukat, vagy még nem kapták vissza. Rámutatott továbbá, hogy mivel a tőke mobilis, a munkaerő viszont sokkal inkább helyhez kötött, az országok adó- és bérszintekkel próbálnak versenyezni egymással a tőke odavonzása érdekében. "Addig nem fog megvalósulni a szociális Európa, amíg ennek a versengésnek gátat nem szabunk" - húzta alá Ivády.

Ehhez kapcsolódva Pataky Péter kifejtette: nem helyes az a politika, amely azáltal akarja versenyképessé tenni az országot, hogy a munkaviszonyokat lerontja, a szociális vívmányokat feláldozza. Pusztai Erzsébet ugyanakkor rámutatott arra, hogy a túlszabályozás, a túlságos védelem már csökkenti a foglalkoztatást.

Béki Gabriella (SZDSZ) hangsúlyozta: a liberális politika nem egyenlő a neoliberális politikával, pártja már megalakulásakor a szabad verseny és a szolidaritás együttes megvalósulásáért munkálkodott. Úgy vélte, a jó szociálpolitika a foglalkoztatáson keresztül valósul meg, és nem merül ki puszta osztogatásban.

A legszegényebbek helyzetéről szólva Béki Gabriella elfogadhatatlannak nevezte a jelenlegi, átszámítva 100 eurós öregségi nyugdíjminimumot, Pataky Péter pedig emlékeztetett arra, hogy a minimálbér, sőt a szakmunkás minimálbér nettó része sem éri el a létminimumot Magyarországon.