szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A társadalom továbbra is erősen negatívan viszonyul a cigánysághoz; a cigányok és nem cigányok viszonyának javítását elsősorban a cigányságtól, illetve a kormánytól várják a megkérdezettek, saját maguktól nem - olvasható a Progresszív Intézet által a Publicus Intézettől megrendelt közvélemény-kutatásban.

A dokumentum szerint 2008 októberéhez képest 2009 áprilisára 81 százalékról 82 százalékra nőtt az "erőszakos asszimiláció" támogatóinak aránya: ők azok, akik szerint a cigányokat "rá kellene szoktatni" arra, hogy ugyanúgy éljenek, mint a nem cigányok. 

Tavaly októberhez képest szintén nőtt azok aránya, 82-ről 84 százalékra, akik szerint a cigányok gondjai megoldódnának, "ha elkezdenének dolgozni". A Publicus Intézet szerint ez az adat arra világít rá, hogy a megkérdezettek négyötöde szerint a cigányok nem szeretnek dolgozni, és ez a legfőbb oka hátrányos helyzetüknek is.

Ezt a problémát egy másik kérdés segítségével is vizsgálta az intézet, miszerint a cigányok gondjai végre megoldódnának, ha kapnának munkát. Itt már csak 65 százalék gondolja úgy, hogy nem a munka hiánya a probléma a cigányok hátrányos helyzetét illetően.

A megkérdezettek 46 százaléka vélte úgy, hogy vannak olyan bűncselekmények, amelyeket leginkább cigányok követnek el, ezért a büntetőjogban külön szabályokat kellene alkalmazni rájuk. A Publicus Intézet szerint az erre a kérdésre válaszolók lényegében azon az állásponton vannak, hogy létezik "cigánybűnözés".

A megkérdezettek 74 százaléka elutasítja azt a gondolatot is, amely szerint a roma kisebbség helyzetén pozitív diszkriminációval lehetne segíteni. A kutatás összegzése szerint a megkérdezettek 80 százaléka úgy gondolja, hogy ő személy szerint nem tudna tenni a rossz viszony javulásáért.

Az intézet összegzése szerint az egyéni felelősség kérdésének mindennemű hárítását igazolja az is, hogy a megkérdezettek arra a kérdésre, ki tudna javítani a cigányok és nem cigányok viszonyán, első helyen magukat a cigányokat jelölik meg, majd mindjárt ezután a kormányt. A dokumentumban arra is felhívták a figyelmet, hogy a nem cigányok az egyén szintjén nem érzik felelősségüknek vagy kompetenciájuknak a rossz viszony javítását, ugyanakkor az egyes cigány emberektől ezt elvárják. 

A kérdőíves vizsgálatot március 23. és április 7. között készítette a Publicus Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 2500 ember személyes megkérdezésével.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

A pénz miatt veszhettek össze az ombudsmanok

Borzasztó időzítéssel ugrott neki ombudsmantársainak Szabó Máté, aki megnyirbálná a többi biztos jogosítványát, és föléjük rendelné az országgyűlési jogok biztosát, jelen esetben önmagát. Látszólag takarékossági szempontok húzódnak meg az érvelés mögött, valójában azonban pénzről, hatalomról és hiúságról van szó. „Szabó Máté megbukott” – állítják jogvédők és kisebbségi érdekvédők, mert az ombudsman „cigánybűnözést” emlegetett.

hvg.hu Itthon

Bepanaszolták az egyik ombudsmant a másik ombudsmannál

Tolna megyei roma érdekvédelmi szervezetek bepanaszolták Szabó Máté országgyűlési biztost Kállai Ernő kisebbségi biztosnál. A panaszosok Szabónak a „cigánybűnözéssel” kapcsolatos kijelentését nehezményezik, amit a biztos később visszavont.

MTI Plázs

Roma-magyar véradó nap volt

Újkori vérszerződés az, ami ma történik itt, hiszen mi cigányok itthon vagyunk Magyarországon és múltunk közös lesz a jövőben is - jelentette ki Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) elnöke a Magyar Vöröskereszttel közös roma-magyar véradó nap hétfői budapesti sajtótájékoztatóján az Európa hajón.