A négy éves Bencs Ádámnak 2007. november 23-án vették ki a manduláját. Öt nappal később már az életéért küzdöttek, miután az operáció után az állapota egyre rosszabbodott, majd artériás vérzés következtében leállt a légzése és a vérkeringése is. A kisfiú életét – aki a műtét előtt teljesen egészséges volt – végül nem tudták megmenteni.

A kórház statisztikája

A kórház közleményében megemlítik, hogy az intézményben 2004-2007. között 1234 mandulaműtét történt, ezek között nem volt olyan eset, mint Bencs Ádámé, vagyis, hogy halállal végződött volna. Kisebb utóvérzések miatt 118 esetben végeztek vérzéscsillapítást vagy vették fel a beteget.

A Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatójának, Repa Imrének a közleménye szerint Ádám halálát az okozta, hogy november 27-én étkezés közben „hirtelen, masszív artériás vérzés lépett fel”. Az intenzív kezelés és a megismételt újraélesztések nem jártak sikerrel. Az intézmény vezetője ezzel együtt megjegyzi azt, hogy a gyerek nem orvos- és ápolásszakmai hiányosságok vagy mulasztások miatt vesztette az életét.

A szülők azonban fiuk műtéte idején és később is szinte végig a kórházban tartózkodtak. Mivel a tapasztaltak alapján kétségeik adódtak arra nézve, hogy mégsem volt tökéletes az orvosi ellátás, gyermekük halála után egyből feljelentést tettek a rendőrségen. Később a család által felkért budapesti szakértők megállapították, hogy Ádámon végzett újraélesztés abból a szempontból szükségtelen volt, hogy a gyerek akkor már agyhalott volt. Korábban szintén ezt mondta egy orvos, aki részt vett az újraélesztésben.

A szülők jogi képviselője, Bojkó Dóra ügyvéd a hvg.hu-nak elmondta, hogy a rendőrség által kirendelt pécsi igazságügyi orvos szakértők – a hatóság többszöri hosszabbítására – csak az eljárás megindulása után öt hónappal, 2008 áprilisában készítették el a véleményüket, miközben késlekedésüket nem idokolták. „A szakvélemény szerint ugyan a belső vérzés az evés alatti artériasérülésből fakadt, ám a gyerek nem is tudott enni, sőt inni is alig. Ez egyébként szerepel a kórlapon, amelyet akkor állítottak ki, amikor a fiút november 26-án felvették a gyerekosztályra, és ezt támasztja alá a boncolási jegyzőkönyv is. Eszerint a gyermek – akin a kiszáradás jelei mutatkoztak – vékonybele üres volt, vastag- és végbelében pedig csak minimális bélsár maradt.” A boncolási jegyzőkönyv szerint egyébként a gyermek olyan állapotban került be a kórházba, hogy a szakma szabályai szerint vagy az intenzív osztályra vagy a pécsi klinikára kellett volna felvenni, ahol akut sürgősségi helyzetet is el tudnak látni.

Bojkó Dóra a hvg.hu-nak elmondta, hogy mind a pécsi, mind a család által felkért budapesti  orvos szakértők a laboreredmények és a boncolási jegyzőkönyv alapján alakították ki álláspontjukat, és helyezkedtek teljesen különböző véleményre. A pécsi szakértők – Jegesy Andrea és Könczöl Franciska – szerint a halál az elvégzett műtéti beavatkozás után kialakult utóvérzés miatt történt. A vérzést „erőteljes volta miatt tamponálással nem sikerült megoldani, csak az ér lekötésével, amely idő alatt azonban az agyhalál már bekövetkezett.” Ezzel szemben a másik orvos szakértői páros úgy látta, hogy a vérzés el nem állítása szakmai szabályszegésnek minősül. Bojkó Dór hozzátette, hogy az orvosok viszont egyöntetűen nyilatkoztak arról, hogy a műtét utáni bűzös, acetonos lehelet és sápadt bőr miatt gyanakodni kellett volna arra, hogy a gyereknek belső vérzése van.

A rendőrség nem reagált

A nyomozás befejezésének okairól megkérdeztük a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságot is. Válaszukban hangsúlyozták, hogy az ügyről addig nem nyilatkoznak, amíg a megyei főügyészség el nem bírálja az ügyvéd által, a nyomozás megszüntetése ellen benyújtott panaszt.

A két szakértői vélemény ellentmondásossága miatt, annak feloldására az ügyvéd egy felülvizsgálati szakértő kirendelését kérte. Ezt azonban a rendőrség elutasította, mégpedig arra hivatkozva, hogy a fővárosi szakértők által benyújtott szakértői vélemény nem minősül annak, hanem csak okirati bizonyítéknak, ezért csak a pécsi orvosszakértők véleményét tudják figyelembe venni, ami pedig – mint fogalmaznak – „ellentmondástól mentes”. Az eljárást 2009. május 5-én meg is szüntették.

Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a nyomozás befejezésébe nem nyugszik bele, és ez ellen panasszal él a Somogy Megyei Főügyészségnél. Álláspontja az, hogy ha egy ügy lényegi, releváns elemeit szakértői kérdésnek kell tekinteni, amelyre csak az arra feljogosított szakértő tud érdemi választ adni, és ugyanazon alapadatok aslapján lényegi kérdésekben egymásnak teljesen ellentmondó álláspontjuk van, akkor annak az ügynek a megszüntetése jogilag akkor helytálló, ha a büntetőeljárási szabályoknak megfelelően egy felülvizsgálati szakértő állást foglal.