A Nád MPS-H Kft. azt tervezte, hogy a megújuló energiaforrások részarányának növelése érdekében magyar nemesítésű és termelésű energianáddal látja el a biomassza-tüzelésű erőműveket. A kft. a biomassza-erőműben zajló energiatermelés növényi szükségletét a „tatai energianád” nagyüzemi szaporításával és termesztésével képzelte el, amelyre állításuk szerint külön technológiát fejlesztettek ki. A cég ügyvezető igazgatója, Kiss Gábor a hvg.hu-nak azt állította, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem szakvéleményei által is jóváhagyott program révén 15 év alatt kiváltható lenne a magyar gázfelhasználás 25-30 százaléka, ráadásul több ezer embernek adnának munkát. 

Lehet, hogy ezeket a lehetőségeket látta meg az MVM, amikor három évvel ezelőtt tárgyalni kezdett a Nád Kft.-vel, az áramtársaság tulajdonában lévő Paksi Atomerőmű ugyanis épp effajta beruházásban gondolkodott: európai uniós előírás a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos programok finanszírozása és támogatása.

A Kocsis-érában történt

Az MVM éléről tavaly márciusban leváltott Kocsis István idején az áramtársaság több mint egy milliárd forintot költött egy horvátországi szálloda bérlésére, amely végül meghiúsult másfél milliárd forint befektetési kölcsönt adott egy ciprusi cégnek és közel tízmilliárd forintot egy Kajmán-szigeteki hátterű offshore társaságnak. Az ügyekben az NNI is vizsgálódik. Ezek mellett az MVM-leányvállalat Vértesi Erőmű Zrt. idén márciusban feljelentést tett a 2008-ban kötött áramvásárlási szerződések miatt is, mert azokból az államnak jelentős kára származott.

A beszélgetésen részt vett – Kiss Gábor elmondása szerint – Kocsis István, az áramtársaság akkori vezérigazgatója, gazdasági-vezérigazgató helyettese, Molnár László, valamint Kovács József, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója és az együttműködési megállapodás elkészítésével megbízott miskolci ügyvéd, Mészáros János is. A Nád Kft. vezetőjének elmondása szerint a projektben való együttműködés feltétele a cég kettős ügyvezetése volt. Mégpedig úgy, hogy a 2006. november 27-én megtartott taggyűlésen a másik ügyvezető Farkas Istvánt lett – az MVM ajánlására –, a kft. felügyelőbizottságának élére pedig Molnár László került.

Emellett az áramtársaság vezérkara ígéretet tett arra – jegyezte meg Kiss Gábor –, hogy részesedést szerez a Nád Kft.-ben és 2,5 milliárd Ft összeget bocsát a felperes rendelkezésére (2 év moratórium és 5 év törlesztési idő meghatározása mellett), illetve 9 milliárd Ft összegre bankgaranciát vagy készfizető kezességet biztosít. A megállapodás érintette a vásárolni szándékozott részesedés mértékét, a szavazati arányokat, az osztalék felosztási limitjének meghatározását, a palántákból történő értékesítés részesedését.

A Nád Kft. üzletrészét az American Appraisallal értékeltette fel az MVM, a Nád Kft.-vel kötendő együttműködési megállapodás tervezetét pedig a Mészáros Ügyvédi Iroda készítette elő 2007. január 25-én. Mindez szerepel a felügyelőbizottság számára készített jelentésben, igaz, azzal együtt, hogy az áramtársaságnak ezekből nem keletkezett kára. Később – a Nád Kft. vezetőjének közlése alapján – az MVM úgy döntött, hogy helyette a tulajdonában lévő Paksi Atomerőmű Zrt. (PA) szerezzen részesedést a Nád Kft.-ben, amiről az erőmű vezérigazgatója írásban tájékoztatta Kiss Gábort 2007. június 22-én.

Az áramtársaság felügyelőbizottsága számára készített jelentés – mely a hvg.hu birtokában van – szerint „nem zárható ki, hogy a Nád Kft. ügylet finanszírozása az Aquifexen keresztül történt”. Megállapították azonban, hogy az MVM és a PA – a vizsgált iratok alapján – nem kötöttek ügyletet a Náddal, így semmilyen kárról nem lehet beszélni.

Kiss Gábor azt állította, hogy megállapodott az MVM-mel és a gazdasági igazgató, Molnár László, ajánlására került kapcsolatban a ciprusi bejegyzésű Aquifex Limiteddel, amelyen keresztül a pénzt megkapta. Az offshore vállalkozás pedig úgy került képbe, hogy miután elkezdtek tárgyalni Kovács Józseffel, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatójával és Molnár Lászlóval, az együttműködést az erőművel kapcsolatban álló Vúje a.s. szlovák energetikai cégen keresztül kezdték meg. A Vúje a Nád Kft. tulajdonrészének 33 százalékát megvette, majd továbbadta az Aquifexnek, amely 3 millió eurós kölcsönt nyújtott az energianád-program beindításához, az összeget négy részletben utalta át 2007-ben.

A Nád pedig ennek alapján kezdte el beruházását – egy mikroszaporító üzem megépítését – Bátonyterenyén. Az MVM elállása miatt azonban elapadt a pénzforrás is, s így az építkezés hamarosan abbamaradt. Az önkormányzat ezt követően – mivel a vállalkozás tőle bérelte a területet – kikötötte, hogy vagy befejezi a kft. a beruházást, vagy a felépítmények lebontásával visszaadja a bérleményt.

Kiss Gábor szerint mindez nem véletlenül történt így, ugyanis mások is rá akarták tenni kezüket az energianád-programra, amelyet az American Appraisal egyébként tízmilliárd forintos értékűre becsült. Az ügyvezető megjegyezte: most csak az segíthet rajtuk, ha új befektetőket találnak. Hangsúlyozta, hogy a program megvalósítása kezdetén amerikaiakkal tárgyaltak, de előnyben részesítették a magyar áramtársaságot. Ám most  úgy néz ki, mégis külföldi partnerrel kell összefogniuk a program megvalósítása érdekében.

Nyomozás a BKV-nál is

A Kocsis István vezette BKV-nál jelenleg hűtlen kezelés miatt nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság, mert egy ismeretlen feljelentő szerint a közlekedési vállalat szerződéseket kötött külső cégekkel, amelyek nem teljesültek, vagy az elvégzett munka nem állt arányban az azért kifizetett összeggel.

Eközben a szerződésszegés miatt keletkezett káruk – mintegy ötmilliárd forint – megtérítése érdekében polgári pert indítottak a Fővárosi Bíróságon. Az ügyvezető elmondta, a tárgyalásra tanúként idéztetik meg az MVM korábbi vezetőit, valamint azokat az alvállalkozókat, akiket ők nem tudtak kifizetni a projekt leállása miatt, és akik szintén tudtak az MVM-mel folytatott tárgyalásokról.

Az MVM Csoport 2008. első félévi tevékenységéről vizsgálatot készítő Ernst&Young jelentése nem csak az együttműködési terveket támasztja alá, hanem annál súlyosabb dolgokat vet fel. Eszerint „egyes, az Aquifex Ltd.-hez kapcsolódó, ezen levélben is bemutatott tranzakciókat korábban már az MVM Zrt. igazgatósága (ig) és felügyelőbizottsága tudomására is hoztunk (az ügyvezetés az ig felé előterjesztést is tett), mivel azok esetleges visszaélés gyanúját keltőnek találtuk, egyúttal kértük azok kivizsgálását.”

Az MVM válasza

„Továbbra is fenntartjuk azon álláspontunkat, hogy az MVM jelenlegi vezetésének nincsen birtokában olyan dokumentum, amely alátámasztaná, hogy cégünk és az említett vállalkozás között olyan jogviszony állna fenn, amely kötelezettséggel járna az MVM felé. Ezen álláspontunkat a tárgykörben lezajlott és nemrégiben lezárult felügyelőbizottsági vizsgálat is alátámasztja. Az MVM új vezetése azért, hogy kellő körültekintéssel alakítsa ki álláspontját, több alkalommal is felsővezetői szinten egyeztetett a Nád-MPS-H képviselőivel. Ezen egyeztetések azonban nem tártak fel olyan elemeket, amelyek a fentiekben megfogalmazott álláspont megváltozását eredményezték volna.”

Az áramtársaság idén április 15-én lépett is, és feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál, mert „az MVM korábbi vezetésének időszakában kötött, a nyilvánosság előtt is széles körben ismertté vált kétes ügyek tárgyában a polgári peres, illetve fegyelmi eljárások mellett nyomozati eljárás kezdeményezése is indokolt”.

A hvg.hu megkereste az MVM-et és a cég korábbi vezérigazgatóját, Kocsis Istvánt – aki jelenleg a BKV-t irányítja –; ahonnan a következő nyilatkozatot kaptuk. „Összhangban a korábbi nyilatkozataival Kocsis úr megerősíti, hogy az MVM Zrt. a Nád MPS-H Kft. felé semmilyen kötelezettséget nem vállalt. Az MVM és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről létrejött egy írásban rögzített együttműködési megállapodás a Magyarországon termesztett biomassza felhasználásának előmozdítására. Ehhez a megállapodáshoz illeszkedve az MVM Igazgatósága 2007 májusában szintén tárgyalta a termesztett biomassza használat elősegítésének lehetőségét, és az Igazgatóság egyértelmű és világos feladatokat határozott meg a további teendőket illetően. A Paksi Atomerőmű ezzel összhangban vizsgálta meg egy biomasszával működő black-start erőmű Pakson történő megépítésének lehetőségét.

Kocsis úr tudomása szerint ez a projekt még nem indult el. Szerinte a téma ma is aktuális, mert a termesztett biomassza-felhasználás által jelentős munkahelyteremtésre és széndioxid kibocsájtás csökkentésre nyílik lehetőség. Magyarországon komoly területek állnak rendelkezésre, amelyeket ilyen célra fel lehet használni. Nem beszélve arról, hogy a 19 állami erdőgazdaságban több mint fél millió tonna nyesedékfa keletkezik évente, ami biomassza alapanyag.”

Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke a hvg.hu-nak elmondta, hogy július 6-án kezdeményezi a koalíciós egyeztető tanács összehívását többek között a BKV vezérigazgatója, Kocsis István körül kialakult sajtóhíresztelések miatt. „Hogy ezek okkal vagy ok nélkül jelentek-e meg, azt nem tudom, de már olyan mennyiségű lett, hogy meg kell vizsgálni valós tények szerepelnek-e mögöttük. Ha nem, akkor pereket kell indítani, amennyiben viszont igen, akkor le kell vonni a megfelelő konzekvenciákat.”