szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Húsz évvel ezelőtt, 1989. július 6-án halt meg Budapesten Kádár János, a múlt század legellentmondásosabb megítélésű politikusainak egyike, akinek nevével egy egész korszakot jellemeznek a 20. századi magyar történelemben. Kommunista, pártállami vezetőként 1956-tól az 1989-es rendszerváltozásig állt az ország élén.

1912. május 26-án született Fiuméban, a mai Rijekában. Anyja leánykori neve után Czermanik néven anyakönyvezték (később változott vezetékneve Csermanekre, majd 1945-ben Kádárra). Édesanyja szolgálóként kereste kenyerét, és nagy áldozatokat hozott azért, hogy fiának jobb sorsot teremtsen. Az ifjú az elit szakmának számító írógép-műszerészetet tanulta.

Tizenkilenc évesen lépett be a Kommunisták Magyarországi Pártjába, s az 1940-es évek elejére az illegális kommunista mozgalom egyik vezetője, 1943-ra a KMP Központi Vezetőségének titkára lett. 1945-től a Magyar Kommunista Párt (MKP) Politikai Bizottságának tagja, az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője, 1946-tól a párt Központi Vezetőségének főtitkár-helyettese volt. 1948-ban bekerült a szociáldemokratákkal egyesült utódpárt, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) vezető testületeibe is.

Rajk László eltávolítása után 1948 augusztusától 1950 nyaráig a Belügyminisztérium élén állt. Közreműködött a többpártrendszer felszámolásában, a hírhedt koncepciós perek, így a Rajk-per előkészítésében. 1951-ben azonban őt is letartóztatták, életfogytiglani börtönre ítélték, és csak 1954-ben, a Nagy Imre-kormány idején szabadult.

Kádár politikai pályája Rákosi menesztése után ívelt ismét felfelé: 1956 júliusától újra a legfelsőbb pártvezetés, a Politikai Bizottság és a Központi Titkárság tagja volt, majd Gerő Ernő 1956. október 25-i bukása után az MDP első titkára lett. A forradalom napjaiban államminiszterként tagja volt Nagy Imre koalíciós kormányának. 1956. november 1-jén a rádióban bejelentette a kommunisták új pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megalakítását, de mint később kiderült, a beszéd elhangzása idején sem tartózkodott már Budapesten. Münnich Ferenccel együtt átállt a szovjetekhez, akik titokban Moszkvába vitték. A szovjet vezetés az intervenció "legalizálása" érdekében őt nevezte ki az ellenkormány élére. November 4-én tért vissza a forradalmat eltipró szovjet tankok élén, rádióközleményben jelentve be a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását Szolnokon.

Kádár 1956. november 7-én érkezett szovjet katonákkal Budapestre, és Dobi István kinevezte a Minisztertanács elnökévé. Ettől kezdve szinte haláláig politikai értelemben az ország első emberének számított. Volt az MSZMP KB első titkára (1956/1957-1985), főtitkára (1985-1988), végül elnöke (1988-1989), s két ízben a miniszterelnöki tisztséget is betöltötte (1956-1958, 1961-1965).

A Kádár-éra az 1956-os forradalom leverésétől, a véres megtorlástól a sokaknak szerény gyarapodást hozó konszolidáció és az úgynevezett "puha diktatúra" évtizedein át a szocialista rendszer összeomlását okozó gazdasági és általános politikai válságig tartott. Maga Kádár még megérte áldozatának, az 1958-ban kivégzett Nagy Imrének 1989. június 16-i újratemetését, és szinte jelképesen éppen azon a napon, 1989. július 6-án halt meg, amikor a Legfelsőbb Bíróság hatálytalanította a Nagy Imre és társai perében hozott ítéleteket.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Interjú

„Rákosi vagy Kádár portréja csak nekünk mond valamit”

A kortárs magyar képzőművészet befektetésnek sem utolsó, és nemzetközileg is piacképes lehet – véli az exnagyvállalkozó Pados Gábor (43 éves), akinek Az idő legújabb cáfolata címmel februárig kiállított magángyűjteményét az év végéig közel tízezren látták a Nemzeti Galériában.

Sorkövető Sorkövető

Velünk élő kádárizmus a bíróságokon

A mai magyar bírósági igazgatás parlagias, rendies, retrográd, képtelen megfelelni a demokratikus társadalom és a változások támasztotta követelményeknek. Fleck Zoltán tudós és szókimondó kritikája az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsról (OIT) és a bíróság igazgatási szervezetéről.

HVG Itthon

A pártelnök Kádár felmentése, s Grósz motivációi

„Ez nem egy nekrológ!” „A felépülésről szóló részt hagyjuk el… nagyon farizeusnak hat.” „A bírálatról szóló rész rövidebb legyen, kicsit általánosabb.” Ilyesfajta észrevételekkel kommentálták a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi bizottságának (kb) tagjai 1989. május 8-án azt a levelet, melyet Grósz Károly főtitkár írt és olvasott fel. A párt elnökének, az „egészségi okból távol lévő” Kádár Jánosnak címzett elbocsátó üzenet megtárgyalására mintegy mellékesen, este fél kilenckor került sor.

Sorkövető

Kádár elvtárs a cigánnyal húzatja

Nagyszerű vaskos fotóalbumok jelentek meg a közelmúlt magyar történetéről. Egyikük mindössze tizenegy évet ölel fel, a Kádár-korszak születését, konszolidációját és útkeresését. A másik egész a kiegyezéstől napjainkig fűzi egybe 2500 képi dokumentumát. Mindkét esetben illusztrációt kapunk, hazánk históriájának illusztrációját. És ez jó.

Vélemény

Kádár János szelleme tovább kísért

Eredetileg a néptől idegen hatalom operált a paternalizmussal. A pártállamnak lassacskán húsz éve bevégeztetett, de a társadalom már hozzászokott az állami gyámolításhoz. Miközben a lakosság a politikai elitet en bloc kárhoztatja, mondván, hogy „ezek” lopnak, csalnak, hazudnak, továbbra is tőle várja a csodát.

Nagy Gergely (hvg.hu) Kult

Velünk élő kádárizmus: majdnem minden és majdnem semmi

Egy most megjelent könyv ifjú, harmincas történészek írásait vonultatja fel az elmúlt rendszer hétköznapjairól. Új szemlélet és újfajta forráskezelés jellemzi őket. S arra is választ keresnek, mi az, ami máig velünk él Rákosi és Kádár korából. A hvg.hu a kötet szerkesztőjével, Horváth Sándor történésszel beszélgetett.

Újraírt történeteink: társadalom, emlékezet, politika – Drótvágó sorozat 6. rész

Újraírt történeteink: társadalom, emlékezet, politika – Drótvágó sorozat 6. rész

„Nem tudott leállni” – itt az előzetese a Frank Zappáról szóló dokumentumfilmnek

„Nem tudott leállni” – itt az előzetese a Frank Zappáról szóló dokumentumfilmnek

Megjöttek az AMD új videokártyái, a gyártó szerint igazi next-gen-élményt adnak

Megjöttek az AMD új videokártyái, a gyártó szerint igazi next-gen-élményt adnak