A Nemzeti Társas Kör magát lovag vitéz Erdős Lászlónak nevező elnöke bevezetőjében azt mondta: a Moszkvából irányított történetírás még mindig tagadja az igazságot, s arra kérte a mintegy negyvenfős közönséget, hogy „vigyék és terjesszék az itt elhangzottakat, mert eljutunk a magyar őstörténet fundamentumához”.

Az est főszereplője, Szakács Gábor "rovásírás-szakértő" kezdésként a „Ne hazudj!” parancsolatát idézte (bár azt nem tudjuk, hogy honnét), majd elszavalta a Hiszekegyet, amiben közönsége követte őt. Aztán elkezdődött az előadás érdemi része.

Feleségétől, a szintén rovásírásban utazó Friedrich Klárától megtudhattuk, hogy Szakács 2006 júniusában a boszniai Visokóban járt és az ottani piramisban a magyar rovásíráshoz hasonló jeleket talált. E jelek között gyakran szerepel egy, a nagy E-hez hasonló alakzat és ebből – meg még valamiből, amit e sorok írójának nem sikerült megjegyeznie - kiderül, hogy a magyarok ősei n éve itt vannak, ahol n ötjegyű.

A szkeptikusok

A világ 2005 októberében figyelt fel a boszniai piramisokra, amikor Semir Osmanagić, egy Egyesült Államokban élő bosnyák bejelentette felfedezését - olvasható a szkeptikus blogon. Megnézve az 1973-as távlati képet, a dombokat egyáltalán nem őrültség piramisnak nézni. Ha viszont jobban megnézzük a domb hátoldalát, az már közel sem emlékeztet piramisra. Osmanagićot sokan támadják, a régészek egy része kuncog a háta mögött, másik része dühös rá. Visočica eddig is ismert lelőhely volt: a domb tetején egy Visoki nevű középkori erődöt tártak fel. Az erőd római romokra épült, melyek alatt az illír törzsek emlékei rejtőznek. A piramist keresve Osmanagić beleásott e romokba, kiváltva a régésztársadalom felháborodását. Az „alternatív” magyar őstörténet hívei gyakran állítják, hogy az ősi boszniai piramisokban székely rovásírással írt kőlapokra bukkantak, így beigazolódott a magyarság őshonos volta. A fényképek némelyikén csakugyan láthatóak írásjelek, viszont nem derült ki pontosan, honnan származnak - egy közeli alagútból vagy a dombról. Előbbi esetben (és elfogadva, hogy valóban székely rovásírásról van szó) könnyen érthető e jelenség, és a legvalószínűbb feltételezés szerint egy középkori tárnáról van szó. A székelységet részben a határvidékek védelmére telepítették a középkori Magyarország végeibe; az tehát, hogy egy határvidéki bányában székely rovásírással találkozunk, nem meglepő - olvasható a szkeptikus blogon.

Hogy hány évesek a piramisok, nem tudni. Vannak bennük harmincháromezer éves fadarabok, de azok lehet, hogy csak tízezer éve kerültek a piramisokba, így az előadók. Szakács beszámolt egy tavalyi, Boszniában tartott nemzetközi tudományos konferenciáról, ahol a legtöbb részvevő „nem is tudta, hogy létezik egy kárpát-medencei írásbeliség”. Hozzátette: „amíg a nemzetközi tudományos élet nem tud erről semmit, addig lehet arról beszélni, hogy itt voltunk ötezer éve, tízezer éve. Ha ez nincs alátámasztva szakmailag, írásbeliséggel, akkor a kutya nem fog ezzel foglalkozni sehol."

Az előadó szerint a magyaroknak köze van a boszniai piramisokhoz. Még ha az építőiket nem is lehet teljes bizonyossággal magyarnak nevezni, de legalábbis a magyarokkal rokon népnek igen. A magyarság ekképp mindenképpen büszke lehet a piramisokra. Persze ezt az előadást sem úsztuk meg összeesküvés-elméletek nélkül. Holott tavaly még támogatta a kutatásokat, a bosnyák állam idén megtiltotta a feltárás folytatását. Szakács szerint ennek hátterében az állhat, hogy nem mindenkinek áll érdekében az igazság kiderítése, vagyis a világtörténelem átírása.

A szót visszavevő Erdős László az Örökkévaló áldását kérte a Szakács-Friedrich házaspárra, amiért küzdenek azért, hogy a hazugságáradatot a saját testükkel fölfogják. „Húsz évvel a rendszerváltás után a történelmünk még nem szabadult meg a hazugságoktól, a rárakódásoktól és a féligazságoktól.” Erdős szerint a médiából dől „a hazugság és a baromság”, például a közelmúltban azt mondta egy politikus, hogy ezeréves történelmünk van.

„2010-ben üt az óra. Rajtunk múlik, hogy lesz-e új Magyarország és visszafoglaljuk-e saját hazánkat” – zárta nagy tapsot kiváltva mondandóját az előadó.

Szegő Péter