Az MTI archív híreit öt különálló korszakban lehet böngészni vagy keresni a mai naptól kezdve: a megnyitott archívumok az MTI internetes főoldaláról - http://www.mti.hu - indulva érhetők el. Az Magyar Távirati Iroda archívumában kereshet bárki, akit érdekelnek a hírek 1887-ből, 1909-ből, 1911-ből és 1919-ből. Emellett böngészni lehet az 1945 és 1949 közötti hírek, az 1956-os tudósítások, az 1988 és 2005 közötti híradások között. Ez utóbbi adatbázis az MTI-híreken és a napi bizalmas kiadványokon kívül az Országos Sajtószolgálat (OS), valamint az MTI korabeli rádiófigyelő szolgálatának anyagait (például a Szabad Európa Rádió, BBC, Amerika Hangja) is tartalmazza leírt formában.
   
Az archívumot bemutató sajtótájékoztatón Vince Mátyás, az MTI elnöke felidézte, hogy még 2003-ban határozták el, hogy feltárják, és mindenki számára elérhetővé teszik korábbi korok MTI-anyagait. Ennek anyagi lehetőségeit egy 100 millió forintos céltámogatásról szóló kormányhatározat teremtette meg. A munka folytatódik, de a Rákosi-korszak és a Kádár-éra (1950-1987) - híreinek digitalizálására a mostani projekt erőforrásai nem voltak elégségesek.   
   

Totónyeremények az 1956-os forradalom előtt és után.

Sokan ismerik a budapesti munkás történetét, aki több mint félmilliót nyert a totón, ám hatalmas nyereményét éppen az 56-os forradalom kitörése napján vette át. Mi igaz a legendából? Mire jó az MTI-archívum a gyakorlatban? Nézze meg itt!

Az MTI elnöke kitért arra is: a Nyitott archívumok projekt segítségével olyan dokumentumokat sikerült közpénzből digitalizálni, amelyek a huszadik századi magyar történelem különböző korszakait hűen tükrözik. Az ingyenes nyilvánosságra hozatal pedig azért fontos, mert így közpénzből egy eddig alig feltárt, csak kevesek számára elérhető, forrásértékű történeti dokumentumcsomag válik közkinccsé. A köz pénzéből a köz javára - fogalmazott az elnök, hozzátéve: a korszerűen kereshető adatbázisokban felhasználó-barát módon lehet keresni; szabad-szavasan, dátumra, témára vagy hírtípusra. 

A most megnyíló MTI-archívumok eredeti hírpéldányai a Magyar Országos Levéltárban (MOL) és az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) találhatók kőnyomatos és mikrofilmes formában. A "kőnyomatos" híranyag digitalizált állománya nem csupán az MTI Zrt. honlapján keresztül válik ingyenesen hozzáférhetővé, hanem - az érintett intézményekkel kötött megállapodás alapján - a Magyar Országos Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár is hasonlóképp digitalizálva és keresésre alkalmas módon biztosítja az érdeklődő kutatók és a nagyközönség számára a digitalizált MTI-hírekhez a hozzáférést.

1945 április

Egy hatvanéves nyilas vendéglősnő népbírósági tárgyalásáról szóló tudósítás arról számol be: egy 19 éves orvostanhallgató terhelő tanúvallomást tett az asszonyra 1945 áprilisában. A vendéglősnő nyilasokat hívott az étterembe, akik elhurcolták az ott lévő zsidókat. „Dendvai Zoltán elhurcolása után övz. Horváthné az én jelenlétemben megveregette a saját vállát és elégedetten így szólt: Na, ezt jól megcsináltam”- áll a korabeli híradásban.

A szöveges MTI-anyag mellett az MTI fotóarchívumából is több mint 20 ezer kép is hozzáférhető lett a 2001-től 2005-ig terjedő időszakból. Ezt a fotóállományt a hírügynökség a közeljövőben folyamatosan 70 ezerre bővíti. Január-február folyamán a tervek szerint politika-történelem tematikával bővül a kínálat.  A Fotómozaik elnevezésű internetes felületen ízelítő látható az MTI több mint 13 millió fotót tartalmazó, védett muzeális értéket képviselő képvagyonából. Az internetről elérhető képek ingyenessége csak a megtekintésre és szemléltetés céljából oktatási felhasználásra vonatkozik, a kereskedelmű jellegű felhasználásra az ingyenesség nem vonatkozik.

Minden kereshető korszakhoz tartozik történeti leírás, kronológia és az akkori híradási technikák és fórumok bemutatása. Az 1920 és 1945 közötti időszak ismertetésében például ezt olvashatjuk: „Csak fél évig élt 1929-ben a MOT „3 soros újságja” – adatbázisunkban 316 oldalt foglal el-, amely akár a Twitter 20. századi előfutárának is tekinthető. Röviden, tömören, maximum három sorban tájékoztatta az olvasót az aktuális eseményekről. Először az újságok vezércikkeinek címét sorolták fel, majd lapszemle következett. Két sorba belefértek a gazdasági hírek, a személyi változások, lemondások, kinevezések, de a meteorológia hírei is”.

A hírek között bogarászva a legváltozatosabb korabeli híradásokra bukkanhatunk a termésről szóló jelentéseken keresztül, a politikai, gyilkossági vagy bírósági tudósításokon keresztül a külpolitikai vagy éppen sporthírekig.

Lehallgatási ügy 1933 májusából

A vádlott Vertán Emília, a Hadi-levéltár telefonkezelőnője, akit Troppauer Ilona jelentett fel. A panasz alapja egy jegyzőkönyv tartalma, amelyet Stréhn Károly százados felkérésére Péczely. Lásszló őrnagy és Mátray Sándor százados vettek fel, Vertán Emylia kijelentéseiről. A szóban forgó jegyzőkönyvből is idéznek. A telefonbeszélgetés a következőképpen folyt le: Troppauer Ilona: ne tegye le a kagylót, mint már mondtam is az én életem nem sokat ér, hiszen feljelentésemmel csak meg akartam iijeszteai magát. Stréhn: Nem igaz, maga tönkre akar tenni. Ha a maguk banditizmusából hamis tanuzásaiból és esküjükből kifolyólag, csak egy mákszemnyi felt esne a becsületemre, akkor nekem végem van. Troppauer Ilona: Pedig higyje el, hogy csak egy kicsit kellemetlenkedni akartam magának. Egy pillanatig sem hittem, hogy ebből magának komoly baja lehet. Beszélni akarok magával, hiszen tudja, hogy én magát még mindig szeretem és én hozzám mindenkor visszajöhet. Ezután Stréhn lecsapta válasz nélkül a kagylót. A híradás szerint Vertán Emilia tagadta bűnösségét és azt adta elő, hogy a telefonbeszélgetés kihallgatására a százados kérte őt.