Miközben következetesen egymás szemére hányják a kompromisszum-képtelenséget a pártok, vannak olyan kérdések, melyekben a legváratlanabb helyzetben mégiscsak sikerül közöt nevezőre jutniuk. Nem szavaztak ugyanis az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökéről hétfőn a parlamentben, így a médiahatóság júniusig valószínűleg fejetlen marad.

Majtényi László – a botrányos rádiófrekvencia-elosztás ellen lemondásával tiltakozó ORTT-elnök – távozása után így hosszú hónapokig, többek között a kampányidőszak idejére marad vezető nélkül a testület. Az MDF „politikai mutyiról” beszél, "tovább erősítették a gyanút, amely szerint a két pártot önös érdekek fűzték a Sláger és a Danubius Rádió végét jelentő szabálytalan pályáztatáshoz" - fogalmazott Dávid Ibolya. Sólyom Lászlónak pedig csak a sajnálkozás maradt, hogy „egy független és alkalmas jelöltet nem választottak meg”.

Bár néhány nappal ezelőtt még a szocialisták úgy nyilatkoztak, támogatják a Sólyom László és Bajnai Gordon által ajánlott Polyák Gábort, s megszavazzák őt (akinek pozícióba kerülésére lett is volna esély, mert nem kétharmados, csak feles többség kell hozzá, s az MDF is támogatásáról biztosította a jelöltet), a hétvégén aztán átgondolták a dolgot, s a korábban támogató szocialista frakciói kérésére lekerült a napirendrendről a szavazás. Az MSZP arra hivatkozott, nem állt rendelkezésre elég idő arra, hogy megfontolt döntést lehessen hozni az államfő és a miniszterelnök közös jelöltjéről.

Kérdés persze, hogy ez abban a pillanatban miért nem volt egyértelmű, amikor február 18-án Budai Bernadett MSZP-szóvivő azt közölte: a szocialisták számára a jelölt elfogadható, mert „megfelel annak a kritériumnak, hogy a politikai pártok és az elektronikus média között egyenlő távolságot tartson”. Az MSZP javaslatával egyetértett a Fidesz-frakció is – ami nem meglepő, mert a párt a KDNP-vel együtt már korábban jelezte, hogy nem támogatják a jelöltet, rövidnek vélik az időt, amely a döntésre, Polyák alkalmasságának megítélésére rendelkezésre áll.

A pártok korábbi, jelenlegi és változó álláspontjának tükrében különösen érdekes, hogy a szakbizottsági meghallgatáson nem bombázták kérdésekkel Polyák Gábort, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának 33 éves oktatóját. A meghallgatáson egyébként a jelölt kilátásba helyezte a Sláger és a Danubius rádiókkal kapcsolatos ORTT-döntések vizsgálatát. Egyes találgatások miatt ezért táncolhattak vissza támogatói. Persze furcsa lenne azt feltételezni, hogy Polyák szándékait ne ismerték volna korábban – még akkor is, ha a jelölt személyéről csak február 18-án hangzott el a hivatalos bejelentés. Az okok között lehet esetleg a szocialista párton belüli szerencsétlen kommunikáció is – de még ezzel együtt is kérdés, hogy miért lehet jobb az MSZP-nek egy jó eséllyel Fidesz vezette parlament által megválasztott ORTT-elnök. Hacsak nem arról van szó, hogy a két pártnak jelen esetben azonos az érdeke.

Ami tény: a magyar Országgyűlés - következmények nélküli - mulasztásos törvénysértést követ el – hiába állítja ennek ellenkezőjét a Fidesz és az MSZP is. Ugyanis a médiatörvény 38-as paragrafusának 1. bekezdése szerint Majtényi november 30-i távozása után 8 napon belül meg kellett volna kezdeni a jelölési eljárást – a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek. S ha ehhez hozzávesszük a normális (értsd. lejáró mandátum idején) követendő ügymenetet, akkor még 8 nap áll rendelkezésre, hogy a képviselőcsoportok is jelöljenek – tagokat a testületbe. (Erre egyébként jelen esetben nem volt szükség, mert a testület mandátuma 2012-ben jár le). Ha mindez megvan, akkor, ahogy a jogszabály 33. paragrafusának 6. bekezdése fogalmaz: a választást a jelöltállítástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani. Amennyiben ezt a menetrendet – nevezetesen a médiatörvény által előírtakat – követték volna az illetékesek, akkor december végére új ORTT-elnök kerülhetett volna a testület élére.

Ez nem történt meg, de ami nagyobb baj, hogy a jelenlegi jelölés sem teremtett alkalmat erre, vagyis a szavazás elodázása miatt az új parlament megalakulásáig biztosan nem lesz új elnök. Addig operatív ügyekkel foglalkozik majd a testület, a különböző ülések levezénylésére, a határozatok aláírására abc-sorrendben rotálódnak majd a tagok. Az új elnök jelölése és a róla történő szavazás idején még annyi történhet, hogy a parlamentből esetlegesen kikerülő (mondjuk az SZDSZ) és az esetlegesen bekerülő párt (mondjuk Jobbik) jelöltjei bekerülnek az ORTT-testületbe, vagyis az Országgyűlés „szerkezeti átalakulása” jelenhet meg majd a testület összetételében is.