A biztos pártválasztók körében a Fidesz 62, az MSZP 20, a Jobbik 13 százalékon áll, legalábbis a Szonda Ipsos március 27. és április 2. között végzett felmérése szerint, amelynek eredményei kedden jelentek meg. A Szonda felmérése szerint a Jobbik hónapok óta felfelé tartó népszerűségi mutatói megálltak, s március eleje óta a párt a teljes lakosság körében két, az elkötelezett szavazók körében négy százalékpontot veszített.

A Political Capital vezető elemzője, Krekó Péter ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy egyelőre csak ez az egy felmérés mutatja a Jobbik gyengülését, a korábbi kutatások inkább a párt erősödését mérték. „A Jobbik az EP-választás óta folyamatosan erősödött. A párt üzenetei, szlogenjei (például „politikusbűnözés”) jól átjöttek, jól meg tudta magát politikailag határozni, a közvélemény-kutatások pedig szigorúan monoton növekedő támogatottságot mértek náluk, tehát teljesíteni tudta politikai céljait” – emlékeztetett, hozzátéve: a most mért gyengülést nehéz másnak tulajdonítani, mint annak az intenzív lejárató kampánynak, ami alapvetően akkor kezdődött a médiában, amikor a Fidesz frontálisan kezdte támadni a Vona Gábor vezette szervezetet.

Kikezdték a pártot a támadások

Krekó Péter szerint fontos, hogy a Jobbik lendülete az utóbbi hetek botrányai és magyarázkodásai, illetve a mostani kutatás miatt megtörni látszik, azonban egyáltalán nem biztos benne, hogy a Szonda adatai miatt érdemes „leírni” a Jobbikot. „A Jobbik eredménye még okozhat meglepetést. Sok olyan rejtőzködő Jobbik-szavazó lehet még, aki majd csak a választás napján bukkan fel” – magyarázta. Krekó Péter szerint a Jobbik továbbra is jó pozícióban lévő, erős párt. „Jó eséllyel százalékban is jobb eredményt szereznek, mint az EP-választásokon (15 százalék), és könnyen lehet, hogy magasabb lesz a támogatottságok, mint amit most a felmérések mutatnak” – mondta.

Vona Gábor beszédet mond március 15-én. Vannak rejtett szavazóik

Hernádi Levente

Az azonban az elemző szerint is vitathatatlan, hogy a Jobbikot ért támadások magyarázkodásra kényszerítették a radikális pártot, s ez ártott a kampánynak. „Az utóbbi időszakban több olyan ügy volt  – köztük  Morvai Krisztina kerékbilincselős ügye és a Magyar Gárda pornós tagjának esete, a Jobbik-támogató bankrabló ügye –, amelyek kikezdték a párt hitelességét, és nevetségessé tették azt egyesek szemében.

A korábbi ügyek – például a Király Andrásról megjelent képek –  után a kutatások még inkább erősödést mértek. A kerékbilincses sztori viszont például nehezítette azt, hogy a Jobbik politikán kívüli szereplőként, „outsiderként” határozhassa meg önmagát, ilyen jellegű botrányai ugyanis hivatalban lévő politikusoknak és parlamenti pártoknak  szoktak lenni” – magyarázta Krekó Péter.

Vona még kontrollálni tudja a gárdát

Korábban több elemző is rámutatott, hogy a parlamentbe kerülő Jobbiknak előbb-utóbb teher lesz az illegális Magyar Gárda. Arra a kérdésünkre, hogy a pornós gárdista ügyének nyilvánosságra kerülése a párt és a gárda közötti konfliktus része lehet-e, Krekó Péter nemmel felelt. „Ez az ügy is annak a 'csomagnak' a része, amely akkor került elő, amikor a Fidesz részéről egyértelművé vált a szándék arra, hogy a Jobbikot politikailag gyengítsék. A Jobbik érdekeivel ellentétes volt, hogy a pornós botrány a kampányban előkerült. Az ügy gyengítette a Gárda és a Jobbik önmeghatározását, miszerint tagjaik hitelesek és erkölcsösek” – hangsúlyozta Krekó Péter.

Szerinte az, hogy Vona Gábor megszólalása után lemondott a pornós gárdista, azt jelzi, hogy a Jobbik elnöke még kontrollálni tudja a gárdát. „De a Magyar Gárda és a Jobbik közötti konfliktus nagyon is létező probléma. A törésvonal az erre az ügyre adott reakciókban is látszott: míg a gárda megvédte a botrányba keveredett tagját, Vona Gábor nem” – emlékeztetett az elemző.

Kérdés persze, mit veszíthet a Jobbik azzal, ha a Gárdával a jövőben szembemegy. Krekó Péter szerint azt nem lehet pontosan megmondani, hogy a gárda esetleges leválásával a radikális párt hány szavazót veszíthet, de az biztos, hogy ez komoly és látványos ellentétekkel járhat, ami gyengítheti a Jobbik szervezetét is.

„A gárda az EP-választásokig komoly szolgálatot tett a Jobbiknak, főleg a tagtoborzásban és abban, hogy a párt közvetlen kapcsolatot tudjon teremteni a kistelepülések lakóival. Utóbbi elég nagy erőfeszítést igényel és a legtöbb párt nem is vette a fáradságot arra, hogy ezt a kapcsolatot megteremtse. A gárdafelvonulásokkal ez a Jobbiknak sikerült, ezért is erősödött meg vidéken a párt” – mutatott rá az elemző.

Másfelől, mihelyst parlamenti erő lesz a Jobbik, a korábbihoz képest jóval több csatornán keresztül tud majd eljutni a választókhoz, így kevesebb szüksége lesz a gárdára. „A gárda eredeti funkciója az volt, hogy kibővítse a Jobbik tagságát, s úgy állítsa be magát, mint politikától független szervezetet, népi kezdeményezést” – tette hozzá Krekó. Mint mondta, a betiltás ellenére a gárda „él és virul”. „A jogerős ítélet nem rendítette meg a szervezetet, ami azonban a Jobbik jövőbeni célját inkább akadályozza, mintsem segíti” – fogalmazott az elemző.