„Családonként többszázezer forintra lenne szükség” – mondja Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnöke, amikor arról kérdezzük, mennyi pénz kellene az árvíz sújtotta településeken élőknek. A Nemzeti Segélyvonal (NSV) kuratóriumi elnöke arról is beszél: az NSV 1752-es hívószámára érkező adományoknak köszönhetően most húszmillió forintot kapott az öt legnagyobb segélyszervezet, mely egyenlő részben oszlik meg közöttük. Így plusz négymillió forintból gazdálkodhatnak az elkövetkező napokban, hetekben.

Az NSV alapítója, Iklódi András szerint azonban ez az összeg magasabb is lehetne, ha a három nagy mobilszolgáltató közül nem csak a T-Mobile-lal sikerült volna megegyezniük. „Miért maradnak távol az ilyen ügyektől olyanok, akiknek koncessziós szerződésük van egy-egy szolgáltatásra” – kérdezi, szerinte ugyanis a karitatív alapokon szerveződő, átlátható, az egész országot érintő kezdeményezés támogatása közös érdek lenne, s „bűnös, várlázító” dolog, hogy ettől egyes, megkerülhetetlen szolgáltatók távol maradnak. Az NSV a T-Mobile-tulajdonos Magyar Telekom mellett az Invitellel egyezett meg, s a UPC-vel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott Iklódi, hogy „nyitottak”. A lapunknak név nélkül nyilatkozók között azonban vannak olyanok, akik úgy vélik: miért lenne kötelező bármilyen szolgáltatónak részt vennie alapítványok és civil szervezetek magánkedzeményezésében, hiszen bárki bármikor előállhat ilyennel, mitől éppen ez a "legnemzetibb" - kérdezik.

Stiller Ákos

A nevét a közelmúltban Telenorra váltó Pannon és a Vodafone előfizetői például egyelőre nem adakozhatnak a Nemzeti Segélyvonalon keresztül. Elérhető viszont az NSV számához nagyon hasonló 1749-es segélyvonal, amelyet a Telenornál az NSV-megoldásánál jobbnak tartjanak. Megítélésük szerint az adományvonaluk a Haiti földrengés idején, s a mostani árvíz idején is hatékonyabban működik, mint az NSV által megvalósított megoldás – közölték lapunkkal. Azt is hozzátették: “az általunk javasolt alternatív megoldásokat az NSV nem fogadta el, ám a tárgyalások még nem zárultak le” – az említett alternatívákról ugyanakkor nem tudtunk meg többet. A Vodafone is a mobilszolgáltatók közös 1749-ében hisz. Válaszukban azt írták, ez egy példaértékű kezdeményezés, majd megismételték a Telenor szavait: Haiti idején, s most is jól működött a 1749, előbbi esetében 80 millió forintot gyűjtöttek rászorulóknak. (Ugyanakkor a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) honlapjának tanúsága szerint a Telekom és az Invitel mellett a Vodafone is "befizetett" már a 1752-re, vagyis használhatja ezt a számot - persze a saját hálózatán belül arra, amire akarja. A Vodafonnál pédául arra kérnek, hogy hívjuk a 1749-et.)

Vagyis az idézett szolgáltatók úgy vélik, felesleges több fronton is jelen lenni. Iklódi András viszont értetlenül áll az álláspontjuk előtt. „Nem tartom bajnak, ha párhuzamos gyűjtések folynak, hiszen ugyanabban az időpontban ugyanazt az embert nem tudja mindenki egyszerre elérni”- magyarázza. S hasonló elvet vall – a jelek szerint – az MTelekom is. A cég azt mondja, fontos feladatuknak tartják, hogy távközlési szolgáltatóként „minden lehetséges eszközt rendelkezésre bocsássanak annak érdekében, hogy a társadalom bajba jutott tagjain lehetőségeikhez mérten segítsenek”.

Stiller Ákos

A 1749-en eddig közel 40 millió forint gyűlt össze az árvízkárok enyhítésére, míg a 1752 részéről múlt hét csütörtkön kezdték átutalni a cikkünk elején említett – a felajánlásokra alapozott – 20 millió forintot. „A felajánlás ennél több, a befolyt összeg még ennél kevesebb, de a hívásokat monitorozó rendszer alapján jelen időben és pontosan nyomon követhetőek az adományok” – mondta lapunknak Iklódi. Normál ügymenet mellett 70 napba telik, amíg a hívásból konkrét átutalás lesz, de az NSV legutóbb a OTP bankkal megállapodott a gyorsabb átfutásban. Az NSV-rendszer előnyét éppen abban látják alapítói, hogy hamar – akár néhány napon belül - eljuthat a segítség a rászorulókhoz. A bank ugyanis vállalata, hogy a hivatalos adatokat alapul véve, hitelként még a pénz beérkezés előtt rendelkezésre bocsátja majd az adományokat.

„A 1752-t tárcsázva hívásonként 250 forintot ajánlhatunk fel, aminek egy igen kis része a kapcsolási díj, de így is szinte a teljes összeg a rászorulókhoz jut. Ugyanakkor nem akartuk szociális érzékenységre, jótékonykodásra bízni a működésünket, inkább piaci alapon szerveztük meg az NSV-t” - mondta Iklódi, arra reagálva, hogy a mobilszolgáltatók előszeretettel hangsúlyozzák, náluk a teljes összeg eljut az érintettekhez. Azt mondja: a rendszerük átlátható, honlapjukon pontosan nyomon követhető.

 Az üzleti titok, hogy a hívások kapcsolása, vagyis a végződtetési díj mennyibe kerül az NSV-nek, vagy bárkinek - például egy szavazós műsor esetén -, aki egy mobilszolgáltatóval köt ilyenre szerződést. A témában jártas forrásainktól annyit tudtunk meg, hogy a piaci árak szerint egy vezetékes telefon esetén 2-3 forint lehet a végeztetési díj, míg mobilhívásoknál, az NHH honlapjának tanúsága szerint, 11 forint is lehet - de alapvetően a szolgáltató döntési jogköre, hogy mennyit kér el szolgáltatásért.  Valószínűleg erre gondolhatnak a szolgáltatók, amikor azt mondják, hogy saját üzemeltetésű számuk , a 1749 - melynél értelemszerűen nincs ilyen díj - hatékonyabb, mint az NSV. "Azt gondolom, talán attól tartanak a távol maradó szolgáltatók, hogy az - akár kedvezményes - technikai díj beszedésének rossz visszhangja lenne, pedig az emberek minden bizonnyal megértenék, hogy ez ugyan pénzbe kerül, de így is nagy összegű adomány juthat el a rászourlókhoz"- magyarázza Iklódi András, hozzátéve, számításaik szerint közel 400 ezer hívás volt meddő, amely hozzájuk futott volna be.

Adományozni tehát nem akadálymentes, de így is számos módon lehet,:közvetlenül a segélyszervezeteknél, egyházaknál, önkormányzatoknál, telefonon, számlaszámon egyaránt. A pénzre pedig nagy szükség van. „Mi Sátoraljaújhelyre megyünk, hogy a kapott összeggel segítsünk. Észak-Magyarországon ezt a települést sújtotta a leginkább az esőzés” - magyarázza Lehel László, hozzátéve, mindegyik segélyszervezet más-más helyen igyekszik segíteni. A rászorulók nem pénzt kapnak majd, hanem – az Ökumenikus Szeretetszolgálat Székelyföldön már alkalmazott gyakorlata mintájára – a helyi igényeket felmérve - az ingóságok pótlására helyezve a hangsúlyt - az emberek vásárlási utalványokat kapnak majd. „Szerződést kötünk helyi, terveink szerint kis cégekkel, vállalkozókkal, akiknek a kiválasztott tégla, faanyag vagy éppen hűtő után fizetünk a rászorulók helyett” – mondja Lehel László, hozzátéve: nagyon sok adományt kaptak már, de reméli, hogy érkezik még segítség.