Az országgyűlési választást értékelve azt mondta: a Fidesz retorikájával ellentétben nem történt forradalom, de ha valaki mindenáron használni akarja a kifejezést, a Jobbikkal kapcsolatban tegye, mert pártja hatalmas ellenszélben ért el jó eredményt. Hozzátette, a parlamentbe jutás nem öncél volt, hanem annak eszköze, hogy bebizonyítsák szimpatizánsaiknak, "a politika lehet tisztességes, hiteles és magyar".
Vona Gábor kijelentette: büszke a Jobbik teljesítményére, noha a választások után hiányérzete volt. De nem pártja szereplése miatt - folytatta -, hanem azért, mert az összes többi parlamenti erő elvett tőlük egy lehetőséget. A Fidesz annak lehetőségét, hogy megakadályozzák törvényjavaslatok elfogadását, az MSZP azét, hogy övék legyen a legerősebb ellenzéki frakció, az LMP pedig annak a felhajtó erejét, hogy a Jobbik egyedül áll szemben az elmúlt húsz év politikai elitjével. Sikeresnek nevezte a Jobbik szervezetépítését, megemlítve az országos és a megyei választmányok létrejöttét, illetve hogy a Jobbiknak saját hetilapja és az interneten is szerveződő támogatói bázisa van. "Ha nem lenne internet, nem biztos hogy itt lennénk, vagy ilyen erővel lennénk itt" - fogalmazott.
A parlamenti frakció munkájáról szólva elmondta, hogy a Jobbiké a legaktívabb képviselőcsoport, "számtalanszor előfordul", hogy több képviselőjük van az ülésteremben, mint ahányan a többi frakció tagjai közül összesen. Kijelentette, hogy a kormánypártok számos olyan döntést kezdeményeztek, amely eredetileg a Jobbik programjának részét képezte. Arra is kitért, hogy az elmúlt két évben erősödtek a párt nemzetközi kapcsolatai, és ma a Jobbik "az európai nemzeti pártok" között a legerősebb, legtöbb lehetőséget magában rejtő politikai erő.
Vona Gábor beszédét kétszer szakította meg taps: először, amikor köszönetet mondott a betiltott Magyar Gárda tagjainak, másodszor pedig akkor, amikor megismételte a kongresszus előtti sajtótájékoztatóján ismertetett véleményét, amely szerint a Jobbik a parlamenti arányánál lényegesen nagyobb hatással volt a hazai közéletre. Példaként említette és a Jobbik megerősödésének tulajdonította, hogy az MSZP június 4-én Trianon-emléknapot tartott; mint mondta, ez olyan érzés lehetett a szocialisták számára, mintha a Jobbik képviselőinek Károlyi Mihály szobrát kellene megkoszorúzniuk.
A pártelnök beszédével a kongresszus nyilvános része véget ért. A testület ezután zárt ülésen hallgatja meg az elnöki tisztségre egyedüliként jelölt Vona Gábor programbeszédét, majd szót kapnak az alelnökjelöltek is. Az elnökség tagjait megválasztó titkos szavazást követően várhatóan módosítják a Jobbik alapszabályát. A kétharmados többséget igénylő változtatás alapján a párt úgynevezett baráti köröket hozna létre, elsősorban a határon túl.
A kongresszuson több, határon túli szervezet képviselői mellett megjelent az az ötgyermekes budafoki családanya is, akinek kilakoltatása ellen a párt országgyűlési képviselői tiltakoztak. A Budapesti Kongresszusi Központban tartott rendezvényre többen a betiltott Magyar Gárda egyenruhájában érkeztek.
A Jobbik kitart bizottsági jelöltjei mellett
Vona Gábor fenntartja jelölését, és továbbra is azt a négy politikust kívánja delegálni az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti, illetve nemzetbiztonsági bizottságába, akik az Alkotmányvédelmi Hivatal szakvéleménye szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Közölte: a nemzetbiztonsági bizottságnak kell döntenie arról, hogy Balla Gergő, Endrésik Zsolt, Schön Péter és Staudt Gábor megkezdheti-e a munkáját.
Staudt Gábor elmondta: mivel az átvilágítási folyamat lezárultáig is részt akarnak venni a nemzetbiztonsági bizottság munkájában, elutasító döntés esetén kezdeményezik, hogy egy C típusú átvilágításon már átesett képviselőjük, várhatóan Rubi Gergely tanácskozási joggal jelen lehessen a testület ülésein.
