Miért lehet Stumpfból alkotmánybíró?

Kedden lesz Stumpf István meghallgatása a parlamentben. Az alkotmánybíró-jelölt megosztja a pártokat, az LMP máris kijelentette, hogy személye nem felel meg a törvényi feltételeknek, s jelölését "botrányosnak" nevezték. A párt első embere, Schiffer András felszólította Szijjártó Pétert és főnökét,: arról adjanak számot, hogy "Stumpf Istvánnak milyen kiemelkedő jogi teljesítménye van, ami őt predesztinálja a jelölésre".

Stumpf István

Stiller Ákos

Schiffer kirohanása előtt Szijjártó Péter egy múlt heti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „A miniszterelnök egy tanácsadó testületet kért fel maga mellé az új alkotmány koncepciójának kidolgozására, olyan személyeket, akik gyakorlati oldalról, a munkájuk során találkoztak az alkotmánnyal, az alkotmányozással. Ezen szempont alapján született meg Stumpf István jelölése.”

Nincs ellenérzés a Fideszen belül Stumpf István jelölésével kapcsolatban – tudtuk meg a párthoz közeli forrásainktól. Korábban felajánlották neki a washingtoni nagyköveti posztot, azt azonban nem fogadta el.

A jelölés alapja az 1989-es évi XXXII. törvény. Ez a jogszabály azt írja: 45 évesnél idősebb, jogi végzettségű, büntetlen előéletű legyen a jelölt. Ennek meg is felel az 53. születésnapját augusztus 5-én ünneplő, az ELTE Állami és Jogtudományi karán 1982-ben diplomázó Stumpf. Ám az 5. paragrafus második bekezdésében az áll: az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok (egyetemi tanárok, illetőleg az állam- és jogtudomány doktorai), vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja.

Balsai Istvánt a parlament alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának fideszes elnökét megkerestük: jogi végzettséggel bíró honatyaként mit gondol pártja jelöltjéről? „Megfelel a törvényi feltételeknek, ezért is jelöltük. Bihari Mihály is politológus, így nem értem azokat, akik szerint Stumpf István nem alkalmas jelölt” – mondta lapunknak Balsai,  hozzátéve: szerint a legritkább esetben lesz gyakorló jogászból alkotmánybíró.

Bihari Mihály kinevezett egyetemi tanárként, jogtudománnyal foglalkozó publikációkkal a háta mögött lett alkotmánybíró, most pedig olyan szakemberként újrázhat, aki korábban a testület elnöke volt – világít rá a Balsai-féle párhuzam gyengeségére Majtényi László, jogtudós, az Eötvös Károly Intézet elnöke. „Stumpf István elismert társadalomtudós, aki akár gyorsan bele is tanulhat az alkotmánybírósági munkába, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a törvény szövegének nem felel meg a személye, nem kinevezett egyetemi tanár, nem is foglalkozott jogtudománnyal, s gyakorlati tapasztalata sincs” – magyarázta Majtényi. Ugyanakkor azt is hozzáteszi: következménye egy ilyen jelölésnek és megválasztásnak nem lesz, nem lehet, hacsak az nem, hogy az állami intézmények legitimitása, a magyar állam tekintélye csorbul. Emlékezetett ezzel kapcsolatban arra is, hogy a kormánypárt nemrég a jelöltállítás megkönnyítése érdekében alkotmánymódosítással kivette a folyamatból azt a féket, ami a jelenlegi helyzetet megakadályozhatta volna. Most már ugyanis nincs szüksége a Fidesznek arra, hogy jelöltje támogatásáról legalább egy ellenzéki pártot meggyőzzön.

A lapunknak név nélkül nyilatkozó szakemberek azt mondták: a törvény egyértelműen fogalmaz, ráadásul számos olyan jelölt jöhetett volna szóba a Fidesznél is, aki – ha már ez szempont – párthoz közeli, s egyben megfelel a jogszabályban foglaltaknak is, így nem értik a döntést. Stumpf Istvánról valamennyien elismerték, hogy a saját területén ismert, elismert, tapasztalt szakember, csak azt kifogásolták, hogy ez nem a jogtudományhoz, jogalkalmazáshoz kapcsolódik. Egyikük felhívta a figyelmet: miközben az Alkotmánybíróság már korábban kimondta, hogy ami az alkotmányban szerepel, az nem lehet alkotmányellenes, mivel Magyarországon a törvényhozó és alkotmányozó hatalom egy és ugyanaz, ráadásul a kétharmados többséggel bíró kormánypártot akadályozandó nincs semmiféle fék a rendszerben, gyakorlatilag bármi belekerülhet majd az alkotmányba.

Stumpf Istvánt megkerestük, ám ő csak meghallgatása után hajlandó nyilatkozni.