szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Megszűnik a jelenlegi formájában a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amely autonóm államigazgatási szerv, elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre.

A törvény szerint - amely kihirdetése napján lép hatályba - a hatóság a frekvenciagazdálkodásban és a hírközlésben részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában, önálló hatáskörrel rendelkező szervei az elnök, a médiatanács, illetve a hivatal. 

Az NMHH, azaz a hatóság feladata az "elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete". A hatóság önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely saját bevételekből fedezi a kiadásait. Elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre; az Országgyűlés korábban leszavazta azt a szintén fideszes módosító indítványt, amely javasolta: az elnököt a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés válassza meg kétharmados többséggel. 

Az elnök hívja össze a médiatanácsot, kinevezi a hivatal főigazgatóját, kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a hírközlési és médiabiztost, elfogadja a hatóság szervezeti és működési szabályzatát. A megszűnő ORTT közvetlen jogutódja a hatóságon belül létrejövő médiatanács lesz, amely az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy; elnökét és négy tagját az Országgyűlés választja 9 évre egyidejű, listás szavazással. 

A médiatanács feladata, hogy a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók piacra lépésének és függetlenségének elősegítésével védje a szólásszabadságot, ennek érdekében felügyelje a médiapiacot és a szomszédos piacokat, továbbá figyelemmel kísérje a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését. 

A médiatanács műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet, kialakítja a műsorszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepcióját, panaszbizottsága pedig elbírálja a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése miatti panaszokat. 

Az Országgyűlés által korábban elfogadott egyik módosító indítvány szerint a médiatanács elnöke a miniszteri illetmény 60 százalékának megfelelő tiszteletdíjban részesül (ez a szám az eredeti javaslatban 75 százalék volt). 

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatala is létrejön, ez a médiatanács hivatali szerve. A törvény létrehozza a hírközlési és médiabiztos tisztségét, aki a hatóság köztisztviselője lesz. A biztos az előfizetők és felhasználók jogaival összefüggő sérelem vagy ennek közvetlen veszélye esetén járhat el hivatalból, továbbá köteles a hozzá benyújtott beadványokat megvizsgálni. 

A jogszabály rögzíti azt is, hogy az Országgyűlés határozatban a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt. Azt is kimondja, hogy a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lesz; a négy önálló részvénytársaság - az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. - mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként működik. A részvénytársaság ügyvezetését pedig a vezérigazgató látja el. 

A közalapítvány kezelő szerve egyébként a kuratórium, amely az Országgyűlés által választott 6, egyenként, nem listás módon, kétharmados többséggel megválasztott tagból áll; a kormány és az ellenzék fele-fele arányban jelöli a tagokat, akiket 9 évre választanak meg; a kuratórium elnökét és egy további tagját a médiatanács delegálja 9 évre. A kuratórium dönt egyébként a részvénytársaság vezérigazgatójának kinevezéséről és munkaviszonyának megszüntetéséről. 

Létrejön a közszolgálati testület is, amely a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség felett; ebbe 14 civil szervezet delegálhat tagokat. 

Zárószavazás előtt fogadták el azt az előterjesztők által benyújtott módosító indítványt, amellyel Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. átadott vagyona tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorolhatja.

A közbeszerzési törvény hatálya alól kivették az alap és a közszolgálati részvénytársaságok egymás közötti jogviszonyai keretében történő beszerzéseket. Rögzítették, az alap köteles a részvénytársaságoknak szolgáltatást nyújtani, ezek igénybevételéről a részvénytársaságok szabadon dönthetnek. Az Országgyűlés hétfőn 260 igen és 86 nem szavazattal fogadta el a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények minősített többséget igénylő részeit a név szerinti szavazás során, amelyen nemmel szavazott az MSZP-, a Jobbik- és az LMP-frakció, de az ellenzéki politikusok egy része nem is volt jelen a voksoláson. 

A fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal öt elemes médiacsomagjának részeként parlament elé kerülő javaslat egyszerű többséget igénylő részeit 244 igen és 72 nem szavazat mellett fogadták el.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Módosításokat ígér a médiacsomagban Cser-Palkovics

Több olyan módosító indítványt terjeszt be a médiacsomaghoz csütörtökön a Fidesz, amelyben figyelembe veszi az MSZP-frakció álláspontját, de csak olyan javaslatokat támogat, amelyek olcsóbb, átláthatóbb és működőképes rendszer létrehozását eredményezhetik - közölte Cser-Palkovics András szerdán. Lendvai Ildikó és Mandur László nem sokkal korábban azt jelentette be, hogy az MSZP másfél tucat módosító indítványt nyújtott be a médiacsomaghoz annak érdekében, "hogy a közszolgálat ne váljon pártszolgálattá".

MTI Itthon

Médiacsomag: csak az alkotmánymódosításról döntenek hétfőn

Az öt javaslatból álló, fideszes kezdeményezésű médiacsomag elemei közül csak az alkotmánymódosításról dönt hétfőn a parlament; az előterjesztő kérésére ugyanis mégsem kerül napirendre a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló javaslat zárószavazása, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló indítvány általános vitája, amelyet az előzetes napirend még tartalmazott.

MTI Itthon

Rogánék maguk módosítják médiaalkotmány-tervezetüket

A válaszadás jogát, vagyis a helyreigazítást érintő szabályozással kapcsolatban módosító indítványt nyújtanak be az előterjesztők a médiacsomag sajtószabadságot és médiatartalmakat szabályozó, úgynevezett kerettörvényéhez, amelyről ősszel dönthet a parlament.

MTI Itthon

Fidesz: eljárási ok miatt halasztják a médiacsomagot

Eljárási okokkal, a szakmai javaslatok mérlegelésével indokolta a fideszes kezdeményezésű médiacsomag egyik előterjesztője, hogy hétfőn mégsem került napirendre a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló javaslat zárószavazása, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló indítvány, az úgynevezett "médiaalkotmány" általános vitája, amelyet az előzetes napirend még tartalmazott.

Itthon

Haraszti: Kijevtől keletre ilyen a médiaszabályozás

Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) korábbi sajtószabadság-képviselője szerint "kelet felé lökné" Magyarországot a fideszes képviselők által javasolt médiairányítási rendszer elfogadása. Úgy véli, a változással mind a magántulajdonú műsorszolgáltatás, mind a közszolgálati média a kormánytöbbség hatalma alá kerülne.

Kiricsi Gábor (hvg.hu) Itthon

Médiacsomag: látszategyeztetés és "rögtönítélő törvényhozás"

Bár a kormány már megalakult, alapvető fontosságú kérdésekben megfogalmazott törvényjaslatok azóta is többször egyéni képviselői indítványként kerülnek a parlament elé. Az ellenzék és a jogvédők szerint ezzel olyan közigazgatási és egyéb egyeztetési köröket spórol meg a kormány, amelyek kihagyása nem indokolt, és szakmailag rosszabb törvényeket eredményez. A sajtópiac szereplőit is csak akkor hívták egyeztetésre, amikor szinte már minden eldőlt.

MTI Itthon

A Fidesz haladékot ad a "sajtószabadságnak"

A Fidesz öt pontból álló médiacsomagjának csak a "médiaalkotmánynak" nevezett, a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló javaslatot halasztja az őszi ülésszakra.

MTI Itthon

Médiacsomag: elfogadták az alkotmánymódosítást

Bekerült az alkotmányba a szólás szabadságához való jog és a "közszolgálati médiaszolgáltatás" feladata - a Fidesz javaslatára átírták a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságáról szóló passzust az alaptörvényben.