Sukoró-ügy: előzetesben Tátrai és Császy

A Fővárosi Bíróság közleménye szerint a két gyanúsítottat azért helyezte előzetes letartóztatásba a bíróság, mert feltehető, hogy szabadlábon hagyásuk esetén a tanúk befolyásolásával, bizonyítékok megsemmisítésével megnehezítenék, veszélyeztetnék a bizonyítást.

A végzés nem jogerős, mivel azzal szemben a gyanúsítottak és védőik fellebbezést jelentettek be. Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját kedden vették őrizetbe a Sukoró-üggyel kapcsolatban, amelynek során a gyanú szerint egy, a magyar állam és egy magánszemély tulajdonában lévő földterület cseréje következtében 1,3 milliárd forintos kár érheti az államot. A főügyészség Tátrai Miklóst különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Császy Zsoltot ugyanezen cselekményhez nyújtott bűnsegédlettel gyanúsítja a főügyészség.

A gyanú szerint a magyar állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, a csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő Sukoró külterületi ingatlanegyüttes, illetve az említett személy tulajdonát képező Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték. A felek a szerződésben az állami tulajdonú ingatlanok összértékét - valótlanul - 1,084 milliárd forintban, a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanok összértékét - ugyancsak valótlanul - 787 millió forintban határozták meg. A szerződés arról is rendelkezett, hogy az ügyletben érintett magánszemélynek 296 millió forint értékkülönbözetet kell megfizetnie.

A csereszerződést a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2008. július 30-ai határozata alapján az MNV Zrt. képviseletében Tátrai Miklós vezérigazgató - aki a tanács tagjaként maga is részt vett a döntésben - írta alá, míg jogtanácsosként Császy Zsolt értékesítési igazgató ellenjegyezte. A csereügylet előkészítésében mindketten részt vettek, az előkészítés során az ügyészség szerint "visszaélésszerűen alkalmazták" az állami vagyonról szóló törvény és a Nemzeti Földalapról szóló törvény egyes rendelkezéseit, megszegték az MNV Zrt. több belső utasítását, valamint az ésszerű gazdálkodás követelményeit.

A főügyészség szerint a csereszerződéssel érintett Velencei-tó melletti, 70 hektárt meghaladó sukorói terület - csereszerződés időszakára eső - összértéke 1 milliárd 818,3 millió forint, ezzel szemben a csereszerződésben ezen sukorói területet 1 milliárd 84 millió forintban számították be, vagyis a csereszerződésben megjelölt és az ügyben kirendelt szakértő által meghatározott érték különbsége 734,3 millió forint. A csereszerződéssel érintett albertirsai és pilisi ingatlanok összértéke az eljárás adatai szerint mintegy 193,8 millió forint (amelyből 15,1 millió forint értéket képvisel a 4. számú főút Monor-Pilis elkerülő szakaszának nyomvonalával érintett terület). Ezzel szemben a csereszerződésben ezen albertirsai és pilisi ingatlanokat összesen 787,4 millió forinton számították be. Vagyis, a csereszerződésben megjelölt és az ügyben kirendelt szakértő által meghatározott érték különbsége: 593,5 millió forint.

A főügyészség szerint tehát a csereszerződésben a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak, a csereügylet során összesen 1 milliárd 327,8 millió forint értékkülönbség állapítható meg. Az eljárás jelen adatai szerint az MNV volt vezetőjének és volt értékesítési igazgatójának kötelességszegő magatartása folytán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő olyan szerződést hagyott jóvá, amelynek teljesülése esetén az államot 1.327.513.077 forint vagyonvesztés éri. A  tulajdonosváltozást a csereszerződés alapján még nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba - közölte az ügyészség korábban.