A Népszava azt írja, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint 16 százalék lesz a jelenlegi alsó kulcs, míg a felső 5 millió forint éves jövedelem felett 25 százalék lenne. A lap arra is emlékeztet, a tervek szerint az adójóváírás mértéke is módosulna a jövő évtől, havi felső határa 12 ezer forint lenne. A családi adókedvezményekkel kapcsolatban úgy fogalmaz a lap: már 1-2 gyermekes családok is igénybe vehetnék, havonta és gyerekenként 10 ezer forintot, míg a 3 gyerekes családoknál 33 ezer forint lenne ez az összeg.

Matolcsy György hétfőn úgy fogalmazott: 2011. január elsejétől egykulcsos adórendszer és családi adózás lesz Magyarországon, amely a térségben, sőt az Európai Unióban a legversenyképesebb lesz, a legalacsonyabb adószinttel működik, a legegyszerűbb adózást kínálja. További részletet azonban nem árult el, így most sokan azt találgatják, hogy a 2011-es vagy a 2013-as bevezetés lehet-e reális. "Teljesen egykulcsosnak akkor lehet majd nevezni a rendszert, ha az adójóváírás rendszere kifutott, aminél két éves átmenettel számol a kormány. Technikailag azonban már 2011-től megvalósítható az egykulcsos adó nagy részének a bevezetése" – mondta lapunknak László Csaba, a KPMG adópartnere, egykori pénzügyminiszter július elején.

MTI

„Most a miniszter csak annyit mondott, hogy 2011-től egykulcsos adó lesz, de a többi körülményről nem beszélt, így a teljes átmenet könnyen lehet, hogy csak 2013-ra valósul majd meg. Korábban úgy fogalmaztak, még két év múlva is lehet egy minimális adójóváírás a rendszerben. Egyelőre tehát nem látni pontosan, hogy mi fog történni, a Matolcsy-nyilatkozat csak azt tette egyértelművé, hogy egykulcsos adó lesz, a többi elem sorsáról nem szólt” – fogalmazott a hvg.hu-nak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője. Azt mondja, az adóalapról, a szuperbruttóról sem esett szó, pedig annak eltörlése nélkül a 16 százalék valójában 20,4 százalék, s mivel a kormány vélhetően – tekintettel a gazdásági helyzetre – még néhány évig nem nyúl majd hozzá a szuperbruttósításhoz, így ez a szám is csalóka. „Október közepén már többet tudunk majd”- sommázott az adószakember.

Én nem a termékenkéntki, hanem az általános – egy pontos – áfacsökkentést támogatnám, de ezt csak abban az esetben ha valamiért áfát KELL csökkenteni. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a jó irány a munkáltatói járulékok mérséklése lenne. Persze ez csak akkor valósulhat meg, ha van rá forrás, ez viszont már nem adózásai, hanem gazdaságpolitikai kérdés – mondta a címzetes egyetemi docens, amikor arra a hírre reagált, miszerint a Vidékfejlesztési Minisztérium csökkentené az alapvető élelmiszerek és gabonafélék áfáját. A hírre a Napi Gazdaságban Vámos György, Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy regélt: „Ahhoz, hogy jobb legyen a fogyasztóknak, jelentősebb, akár 10 százalékpontos mérséklésre lenne szükség”. Szerinte mindennek persze csak akkor lenne értelme, ha szigorúbb APEH- és VPOP-ellenőrzéssel járna, mára ugyanis olyan mértékű a feketegazdaság az élelmiszer-kiskereskedelemben (is), hogy ennél kisebb áfacsökkentés nem érződne sem a fogyasztói árakban, sem a költségvetési bevételeken. A lap információi szerint a minisztériumi számítások szerint valamennyi élelmiszer áfájának 25-ról 10 százalékra történő csökkentése 200 milliárd forintos kiesést jelentene. Ezzel szemben az első évben a gazdaság fehérítéséből és a forgalom növekedéséből csupán 2-30 milliárd plusz folyna be. A lap azt írja: „egy ilyen mértékű áfacsökkentés mellett a piac tíz év alatt sem hozná be a kieső egyszeri 200 milliárdot”.

Az is kérdés egyelőre, hogy melyek azok élelmiszerek, amelyeket érintene a csökkentés. Már a tavalyi, alapvető élelmiszereket érintő, mérséklés (akkor 18 százalék lett többek között az egyes élelmiszereket terhelő áfa) idején is felmerült a kérdés: „tulajdonképpen mi minősül alapvető élelmiszernek”.  Most a minisztérium a Napi Gazdaságnak úgy reagált: a nyers húsok, a folyékony tej, a liszt és a kenyér tartozik bele. Vámosi György szerint – ahogy vélhetően a gyártók, feldolgozók, kereskedők és fogyasztók többsége szerint is – ide sorolható az étolaj, a cukor, a tojás, a friss zöldségek és gyümölcsök is.